Ha visszagondolunk majd, mit okozott a karantén az életünkben, ne csak a pánik, a maszkok, a gazdasági válság jusson majd eszünkbe, hanem az is, hogy mit tanított nekünk ez a lopott idő.
Mit tanultunk meg magunkról ezekben a hónapokban, milyen tanulságot vonhattunk le, amelyek megváltoztatták eddigi életfelfogásunkat?
Ugyanis megváltoztunk. Rákényszerítettek minket, hogy más szemmel tekintsünk a világra. Olyan, mintha egyszeriben kikapcsolták volna az áramot és nekünk meg kellett volna tanulnunk tűzön főzni, parázson sütni, füstjelekkel kommunikálni.
Kihúzták a lábunk alól a talajt. Megsemmisítették az életüket. Bezárták az áruházakat, csukva a pláza, se étterem, se hotelek, se fagyizó, se wellness. Oda a konzumélet, oda az egyetlen szórakozás, a vásárlás. Nincs pénzköltés, mert nincs hol. A válogatás élvezeti értéke, a nézelődés, most kimerül annyiban, hogy a netes boltokat pörgetve keressük azokat a termékeket, amiket a legolcsóbban hoznak házhoz. De ezeket sem megfogni, sem felpróbálni, sem szagolgatni nem lehet. Csakis a dizájn keltette benyomás győzhet meg arról, hogy elégedett leszel, ha ezt rendeled.
Tehát, kihúzták a lábunk alól a talajt. Nincs választásunk, mint abból élni, amink van. Olyannak lenni, mint akik valójában vagyunk. Nincs lehetőség másnak, máshol lenni. Egyedül Te maradsz, a te véleményed, a smink nélküli arcod, a maszkos tekinteted. Nem tudsz a magassarkúddal villogni, sem a fenszi verdáddal, amivel a csajodért jársz, mert tilalom van. A rúzs is felesleges, a menő helyeken készített szelfik következménye most inkább felháborodást, mint lájklavinát kelt.
Megállt a világ, de ez valamilyen szinten jó is. Mert muszáj magaddal lenned, letisztítanod a gondolataidat és szembenézni mindazzal, ami a hosszú évek alatt felrakott és most nagy robajjal lehullott rétegek alatt lapult.
Törékeny vagy és gyámoltalan. Védtelen, mint egy újszülött. Magzatpózban kapaszkodik a lelked a fény felé. Nézz végig magadon, milyen erős is vagy. Nem látod?
Nincs szükséged semmiféle álarcra, nem kell a vakítás, nem kell a póz, sem a szerepek. Csak Te kellesz!
