A koronavírussal kapcsolatos hírek, cikkek százait, sőt ezreit osztják meg naponta a közösségi hálón. Nem árt azonban tudnunk, hogy nem minden forrás megbízható, és nem minden információ hiteles. Kanovits Judit mikrobiológus a laboratóriumban, ahol dolgozik, nap mint nap találkozik a vírussal – többek között a koronavírus-gyanús páciensek tesztelését végzik. Válaszaiban munkájáról mesél nekünk, és segít eligazodnunk az információs útvesztőben.
A mikrobiológia a szakterületed. Mi vezetett téged erre az útra?
Mindig határozott elképzeléseim voltak a jövőmmel kapcsolatban. A szüleimet is általában kész tények elé állítottam. Tudtam, melyik gimibe szeretnék járni, ahogy később azt is, hogy én bizony biológus leszek. A mikroorganizmusok világa az egyetemen varázsolt el, így mikrobiológia szakon diplomáztam le. Mivel az egysejtű élőlények működésének molekuláris szintű tanulmányozásánál jelentős átfedések vannak a biológia egyes szakterületei közt, az magában foglalja a mikrobiológián kívül a molekuláris biológiát, biokémiát és a genetikát is. Így történt, hogy a doktori szakdolgozatomat már a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának Genetika szakán dolgoztam ki. A doktori disszertáció megvédése után még másfél évig az egyetemen dolgoztam, mint lektor és tudományos munkatárs.
Egy laborban dolgozol. Mivel foglalkozol pontosan, ha éppen nincs pandémia?
Másfél év egyetemi munka után egy szomorú esemény döbbentett rá arra, hogy új területen is szeretném kipróbálni magam. Így vezetett az utam az egészségügyig. Jelenleg egy orvosdiagnosztikai cégnél dolgozom. A daganatos betegségek kezelésében nagyon nagy szerepe van a molekuláris diagnosztikai vizsgálatoknak. A munkám nagy részét ez tölti ki, illetve bizonyos esetekben prenatális diagnosztikai vizsgálattal (a magzat születés előtti genetikai vizsgálata) is foglalkozom.
Jelenleg egy vírus tartja rettegésben a fél világot. Sokan azonban nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mi a különbség vírus és baktérium között. Meg tudnád ezt magyarázni nagyon röviden és egyszerűen?
A leglényegesebb különbség a felépítésük. A baktériumok olyan egysejtű élőlények, amiknek van saját anyagcseréjük, képesek önállóan szaporodni. A vírusoknak ezzel szemben nincs anyagcseréjük, így nem képesek önállóan szaporodni sem: ehhez gazdasejtre van szükségük. Mivel a vírus tulajdonképpen csak egy fehérjeburokba csomagolt örökítőanyag, bizonyos szempontból inkább szerves részecskének tekinthető, mint élőlénynek.
Most, hogy a koronavírus fenyeget, mennyiben változott meg a munkád? Ha jól tudom, ti is teszteltek koronavírus-gyanús embereket.
Igen, nálunk is zajlik a tesztelés. Mivel a miénk egy magánlaboratórium, tünetmentes embereket is vizsgálunk. Természetesen előnyben részesítjük azokat, akiknek tüneteik vannak, ilyenkor azonban először a háziorvossal kell konzultálni. Az alkalmazottak közül szükség esetén mindenkinek segítenie kell a tesztelésnél. Az én feladatom a vírus örökítőanyagának a felszaporítása, amennyiben szükség van rám. Ettől függetlenül természetesen a rutinvizsgálatokat is el kell végezni, így elsősorban azzal foglalkozom.
Hogy zajlik le a konkrét mintavétel, és mi történik utána a laborban? Mennyire megbízható a teszt?
Jelenleg kétféle teszt létezik. Az egyiknél a torok- és az orrváladékból vesznek mintát. A következő lépés a vírus örökítőanyagának a felszaporítása úgynevezett polimeráz-láncreakció (PCR) segítségével, hogy vizsgálható legyen. Mivel a koronavírusnak az örökítőanyaga nem DNS, hanem RNS, ezért először azt DNS-sé kell alakítani reverz-transzkriptáz enzim (RT) segítségével. Innen az RT-PCR rövidítés. Ez a teszt megbízható: azt mutatja, megfertőződtünk-e, jelen van-e a szervezetünkben a vírus. Ezzel a módszerrel tünetmentes fertőzötteket is ki lehet szűrni, mivel rendkívül érzékeny.
A másik teszt a szerológiai teszt. Ennél vérmintát vesznek, amiből az immunrendszerünk által a vírus ellen termelt ellenanyagok jelenlétét vizsgálják. Ezzel csak azokat tudjuk kiszűrni, akiknek a szervezete már harcol a vírussal, illetve azokat is, akik már átestek a betegségen.
Mennyi időbe telik, amíg az eredményeket megkapjátok? A tesztalanyok számára mi ez idő alatt a protokoll?
Másnapra már megkapjuk az eredményeket. Tünetmentes tesztelés esetén a tesztalanyokat az eredmények összegzése után, a mintavételtől számítva 48 órán belül SMS-ben vagy e-mailben értesítjük. Ha valakinek tünetei vannak, teljesen más az eljárás. Abban az esetben elsősorban a háziorvosával kell konzultálnia.
Milyen védőfelszerelést használsz a munkád során? Van esély rá, hogy a minták, amelyekkel dolgozol, téged is megfertőznek?
Természetesen védőfelszerelésre szükség van, de a vírus örökítőanyagának felszaporításánál már nincs szükség olyan szintű védelemre, mint a mintavételnél vagy az örökítőanyagnak a mintából történő izolálásakor. A felszaporításnál már inkább a mintát védjük magunktól, mint magunkat a mintától. Nagyon fontos a steril, precíz munka, az RNS ugyanis (ha már nem védi semmi), hajlamos a lebomlásra.
Nagyon rövid idő kellett csak ahhoz, hogy a vírus jóformán az egész világon elterjedjen. Gondolom, figyelted a híreket. Mikor vált számodra világossá, hogy itt bizony nagy baj lehet?
Amikor a vírus már átlépte Kína határait, egyértelművé vált, csak idő kérdése, hogy nálunk is megjelenjen.
Mivel ez egy új vírus, eléggé sok a bizonytalanság mind a természetét, mind az általa okozott betegség lefolyását illetően. Mit tudunk ezen a ponton a vírusról magáról?
Ismerjük a vezető tüneteket, tudjuk, hogy elsősorban cseppfertőzéssel terjed a betegség. Persze, akad még néhány tisztázatlan dolog. Kevesen tudják, hogy a vírus örökítőanyagát székletben is kimutatták, így valószínű, hogy az emésztőrendszer sejtjeiben is képes szaporodni. Továbbá ismerjük a vírus teljes genetikai kódját, ami elengedhetetlen a tanulmányozásához, hiszen nagyon sok dologra lehet belőle következtetni.
Nagyon keveset tudunk azonban a betegség hosszú távú hatásairól. Nem tudjuk például pontosan azt sem, meddig élvezhetünk védettséget, ha már átestünk a betegségen.
Rengeteg összeesküvés-elmélet és teória jelent már meg a vírussal kapcsolatban. Az eredetét illetően például az, hogy laboratóriumból szabadult el, de ennél jóval hajmeresztőbbek is. Mi a te válaszod ezekre?
Nagyon fontos, hogy mindig megbízható forrásból tájékozódjunk. Rengeteg téves, hamis információ terjed az interneten és a közösségi hálón.
A vírus eredetét illetően a feltételezést, hogy egy laboratóriumban művileg állították elő, összehasonlító genomikai adatok alapján, biztos tudományos alapokon, egyértelműen megcáfolták. Bátran kijelenthetjük, a vírus természetes eredetű.
Melyik elképzelés az, ami a legjobban kiütötte nálad a biztosítékot?
Az 5G-mobiltechnológiát és a koronavírust összekötő összeesküvés-elmélet. Teljesen ellentmond a biológia törvényeinek.
Mi a véleményed a korlátozásokról és előírásokról, amelyek nálunk érvényben vannak a koronavírus miatt? Mennyire hatékonyak, illetve mi az, ami esetleg még megléphető lenne a nagyobb baj elkerülése érdekében?
Egyetértek az előírásokkal, korlátozásokkal. A vírus terjedésének lassítása most rajtunk múlik. A vírus gazdaszervezet nélkül nem képes szaporodni, ezért kell minimálisra csökkenteni a társas érintkezést. Ettől többet nem tudunk tenni.
Mi az, amit mi, nem döntéshozók még pluszban meg tudunk tenni, vagy amire jobban oda kellene figyelnünk?
Figyeljünk egymásra. Vegyük észre, ha valaki segítségre szorul, magányos vagy fél. Ne vádaskodjunk, helyette segítsünk ott, ahol szükség lehet ránk.
Hallani olyan hangokat is, melyek szerint az óvintézkedések túlzóak, és a Covid-19 nem veszélyesebb mondjuk az influenzánál. Utóbbit is sokan alábecsülik, de azért a fél világ talán mégsem jóformán a semmiért áll le…
Kevés adat áll rendelkezésünkre, hiszen pontos statisztikai elemzésekre csak a járvány lecsengése után kerülhet sor.
Annyit azonban biztosan tudunk, hogy az új koronavírus gyorsabban terjed, mint az influenza. Összehasonlítva az influenzával, a fertőzöttek közül többen szorulnak kórházi ellátásra és a megbetegedettek körében magasabb a halálozási arány.
Mi várható szerinted a jövőt illetően? A vírus évről évre visszatér majd, ahogy például az előbb említett influenza? Ha igen, ez mit jelent majd a számunkra?
Ezt egyelőre nehéz megjósolni. Kínában például már túlvannak a vírus tetőzésén. Még jelennek meg új fertőzöttek és egyelőre nem tudjuk, tartanunk kell-e miattuk egy újabb hullámtól.
Egyszerű halandónak úgy tűnhet, hogy egy nagyon ritka jelenség áldozatai vagyunk. De valóban így van ez? Mennyi az esélye egy ilyen világméretű járványnak, esetleg annak, hogy még a mi életünk során egy másik hasonlóra is sor kerül?
Az ember egyre nagyobb teret hódít magának. Az állatok élőhelyének pusztítása, az illegális állatkereskedelem és az urbanizáció kiváló teret biztosít a vírusok állatról emberre történő terjedésének, ahogy ez az új koronavírus esetében is történt. Ezeket a vírusokat zoonózis vírusoknak nevezzük.
Az ellenanyagon már most nagy erőkkel dolgoznak a világ többi pontján, ám egyre több az oltásellenes hang. Hogyan győznéd meg őket arról, hogy tévednek?
Ne féljünk az oltásoktól! Semmi tudományos bizonyítéka nincs annak, hogy az oltások árthatnak nekünk. Ha volt is ilyen állítás, már rég megcáfolták. Addigra azonban sajnos beleégett a köztudatba. Pedig ha belegondolunk, az oltásoknak köszönhető, hogy nem kell egy életveszélyes betegségen átesnünk ahhoz, hogy védettséget szerezzünk ellene. A védőoltások ugyanis leegyszerűsítve úgy működnek, hogy „bemutatják” a kórokozót a szervezetnek, ami ellenanyagokat kezd gyártani. Így amikor valóban megfertőződünk, a szervezetünk már „fel van fegyverkezve” a kór ellen.
A végére pedig egy könnyedebb kérdés: Melyik a kedvenc vírusos katasztrófafilmed?
A Zombieland. Igaz, nem pont vírusos (a kergemarhakórt prionok okozzák), meg nem is teljesen katasztrófafilm. De van benne fertőzés, járvány, zombik és humor… kiváló!
