A cikk megjelent a Klikk Out 2016/06. számában.
Némely részei nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.
Foci, eebéé, sárga és piros lapok, cuki fickók, kemény bőr, tizenegyes vagy szöglet? Nem tudom, soha nem voltam focirajongó. Az egyetlen ok, ami miatt kimegyek néha itt a faluba a meccsekre, az az, hogy torkom szakadtából ordibálhatok a pályán futkározó fiúkra, férfiakra.
Nem űzök semmiféle csapatsportot, bár fél évig kézilabdáztam. Értitek, én, a nagy antitalent, rögtön a női kézilabda mély bugyraiba vetettem bele magam. Az meg, közös megegyezés alapján, kiköpött. Azóta kicsit változott a helyzet. Futni járok, biciklizni, úszni, viszont még mindig nagy élvezettel megyek ki a falu végére ordibálni a meccsekre. Júniusra hat olyan kijelentést és kérdést hoztam, ami alapból ki tudja hozni a sodrából az összes embert, aki csak egy kicsit is sportol.
Sportolni nemcsak januárban kezd el az ember, amikor már hangosan nevet vissza a hasáról, fenekéről, combjáról a sok sütemény. Oké, hogy nem vagyok kövér, de hihetetlenül sokat ad az állóképességemnek egy jó szabadidős tevékenység. És utána tudod milyen jókat eszem?!
Na, nekem ilyet nemongyá’! Reggel felkelsz az ágyból, csinálsz pár dreppet, körbefutod a házat háromszor, lefutsz reggeliért. Busz helyett gyalog vagy biciklivel mész, leviszed a kutyát sétálni, elmész východra majd onnét západra. Kész. Megvolt a napi minimális sport. Vagy menj el a nagymamának a kertbe segíteni, na, az aztán tényleg megmozgatja a testet, lelket!
Hajlamos vagyok én is abba a hibába esni, hogy a holnaptól várom az új kezdetet. Közben pedig elfelejtem, hogy az egész bennem kezdődik. „Holnaptól már nem fogok feleslegesen nassolni, szóval még ma bepuszilom az összes édességet ami otthon van.“ Így is lehet, vagy úgy, hogy amint megszületett az elhatározás, szakítasz velük. De oké, majd holnap. Nekem mindegy. Csak magadnak ne hazudj.
Elmagyarázom. Ha ezek után sem érted, akkor én sem értem, hogy eddig miről és miért beszélgettünk. Meg amúgy is, nem kell érteni. Én csinálom, ő csinálja, te pedig, ha megtetszett, csináld velünk!
Ne ez legyen a kibúvó a sportolás alól. Tudod jól, hogy egy kinyúlt póló és melegítő is megteszi. Az viszont tényleg ajánlatos, hogy beiktass egy (és nem az ár alapján) színvonalas tornacipőt, amit nyúzhatsz, amíg szét nem rojtosodik. Bérlet? Minek? Itt a nyár. Ki a szabadba!
Ennél nincs is szebb dolog. Valakinek a motivációja, példaképe lenni ebben. Látni a másik emberen, hogy nem csak magának akar bizonyítani, hanem valamilyen szinten Neked is. De nem, nem foglak reggel hatkor hívogatni, hogy kelj fel futni. És nem, nem fogok elmenni hozzád, ha a huszadik hívás után sem válaszolsz. Inspirációt igen, de lelkierőt, azt nem adhatok.
A mozgás sose volt rossz vagy egészségtelen. Jót tesz a vérkeringésnek, a lelkednek, a testednek. Jobban fogsz tudni aludni, több boldogsághormont termelsz majd, és a szervezeted évek múlva nagyon meg fogja köszönni ezt neked. Könnyebben fogod tudni kezelni a stresszhelyzeteket, és a végén azt veszed észre, hogy már nem idegből kiabálsz a focistáknak a meccsen, hanem drukkból.
