Esőben és viharokban gazdag időszakon vagyunk túl, ami kedvezett vérszívó barátainknak, a szúnyogoknak. Aki nemrég huzamosabb időt mozgott ártéri területeken, de mostanra már esténként a városainkban is, az észrevehette, hogy egyre több szúnyog repked utánunk a vérünkre szomjazva. Ha pedig védekezni szeretnénk ellenük, akkor megrohamozzuk a boltokat szúnyogirtó szerekért, amelyek lehet, mostanra már el is fogytak a nagy kereslet miatt. Egyesek pedig már az interneten hangoztatják a véleményüket, hogy a szúnyogok elszaporodása a városvezetés hibája.
Az írás megjelent a Klikkout 2020/augusztusi számában.
A háttérben viszont a helyzet sokkal összetettebb.
Emberi tevékenységünkkel a múltban nagyban átformáltuk a Csallóköz ökológiáját. Egy mocsaras területből termőföldekkel teli paradicsomot hoztunk létre. A mocsár lakói viszont nem felejtenek, és csak szunnyadva várják, hogy újra kiszabadulhassanak. Ezen apró gyötrelmek közé tartoznak a szúnyogok is, amelyek bárhol képesek szaporodni: rosszul fenntartott medencékben, egy kertben felejtett vízzel teli kannában.
Ha nem figyelünk oda, akkor egyszerűen kitermeljük magunknak a ránk vadászó vérszívókat.
Régiónkban a múltban a földművelés mellett az állattartás is domináns gazdasági mozgató volt. Fontos volt ez különféle állatok számára is. Köztük a fecskéknek, amelyeknek a pajták lakhelyet és állandó táplálékforrást is biztosítottak. Ennek megszűnésével elvettünk a fecskéinktől mindent. A lakóházainkról is eltüntettük a fészkeiket, mivel „bepiszkítják” a házainkat, és mert a falakon kevésbé nyújt esztétikus látványt. Egy fecske naponta 850 rovart pusztít el, köztük nagy mennyiségben a szúnyogokat.
Lakóházaink szigetelésével elvettük a környék denevérjeitől az otthonaikat. A denevérek emeletes házak repedéseiben bújtak meg és ott nevelték fel kicsinyeiket. Az izoláció során jobb esetben kihívták az állatmentő szolgálatokat, hogy biztonságban elszállítsák őket vagy rosszabb esetben be is ragasztották a búvóhelyeik nyílásait. A denevérek naponta akár 1000 szúnyogot is elfogyaszthatnak. Egy átlagos denevér 15 évet él, így élete során több mint 2 700 000 szúnyogot pusztít el. Az emberekre nagy veszélyt nem jelentenek és könnyen kezelhető állatok.
A fecskék és a denevérek többsége védett és hasznos állat. Ennek ellenére nem részesültek megfelelő tiszteletben.
Viszont mi is tehetünk azért, hogy ezek az állatok újra hozzájáruljanak a szúnyogok számának csökkentéséhez, és ezáltal ritkábban kelljen permet általi szúnyogirtást alkalmazni, ami károsítja a rovarvilágunkat. A méhészek ilyenkor ki sem engedhetik a méheiket, mivel a permet bennük is kárt tenne. Gondoljunk akkor bele, hogy milyen károkat okoz ez a természetnek.
A permetezéssel a szúnyogok problémáját csupán ideiglenesen oldjuk meg, de a permet környezetbe való kerülésével csak nehezítjük az egyensúly visszaállítását. A már lepermetezett szúnyogokat madarak ehetik meg és az ő testükben okozhatnak károsodásokat. Ezáltal méginkább csökken a szúnyogok természetes ellenségeinek száma.
A permetezéssel további gondokat is szülünk, melyet most egy példával szeretnénk szemléltetni:
A rovarvilágot úgy képzeljük el, mint egy mezőt, ahol különféle növények nőnek, amelyek között vannak hasznosak és károsak is. A növények a növekedésük során segítik vagy fékezik egymás életét, és számunkra pontosan az a hasznos, ha ez a rendszer folyamatosan fennáll. Permetezés során minden növényt károsítunk és felborítjuk a növények egyensúlyát. Egy ilyen károsodott mezőn új helyek szabadulnak fel, ahova be lehet nőni és el lehet venni a teret a többi szereplőtől.
Azzal, hogy mindent pusztítunk, a szúnyogoknak is adunk egy szabad mezőt, ahol gyarapodhatnak.
Életünkben különféle céljaink vannak, amelyek elérése során esélyünk sincs minden tényezőre gondolni. Szeretünk néha önzők lenni és a fogyasztói társadalmunk is ezt sugallja felénk, hogy vegyünk minél több dolgot, hogy nekünk legyen a legjobb, és úgy érezhessük magunkat, mint a paradicsomban.
Viszont, ahogy a szúnyoginváziók is mutatják, ha építünk vagy teszünk valamit, azzal megzavarhatunk mást, aminek egyensúlyra van szüksége. A szúnyogok pedig azok a szereplők, amelyek várják, hogy kihasználhassák ezt a zűrzavart.
A HelloSzerdahely Facebook-oldalán a témával kapcsolatban több cikket is találhattok és pár ötletet azzal kapcsolatban, hogyan harcoljatok a szúnyogok ellen.
Partnerek: Štátna ochrana prírody SR, Dunaszerdahely Város, HelloSzerdaHely Polgári Társulás, Klikkout
