Megosztó témát választottunk mára. Az örök kérdést, nyomtatott könyv vagy E-book. Melyik divatosabb épp, vagy az olvasás nem divatfüggő? Három olyan személyt választottunk, akik nagyon szeretik a könyveket és persze a tartalmukat. De vajon nekik mennyire mindegy, hogy honnan szerzik be az információkat? Molnár Kantner Évát, Hakszer Máriát és Iván Andrást kérdeztük.
MOLNÁR KANTNER ÉVA
(főállású édesanya)
Honnan olvasol szívesebben, könyvből, vagy inkább az E-book-ot részesíted előnyben?
Már kisgyermekkorom óta szívesen látogattam a könyvtárat édesanyámmal. Olvasni ekkor még nem tudtam, de a szép képek, a könyvek illata teljesen elvarázsolt. Számomra egyértelmű, hogy a könyveket részesítem előnyben.
Mennyire tartod magad technikai embernek?
Úgy érzem, otthonosan mozgok a technika világában. A munkámhoz szükséges programokat, technikai eszközöket jól kezelem, ugyanakkor néha jólesik kizökkenni a technika világából, és ha időm engedi, elvonulni a természetbe a családommal.
Most mit olvasol éppen és honnan?
Erzsébet királynő, Sisi élete mindig is vonzó volt számomra. Így jelenleg Jean des Cars Ferenc József és Sisi című könyvét olvasom.
IVÁN ANDRÁS
(Pósfa zenekar)
Honnan olvasol szívesebben, könyvből, vagy inkább az E-book-ot részesíted előnyben?
A könyv híve vagyok. Értem és elismerem az E-book előnyeit, de számomra az olvasásban nem csak maga a olvasás és az irodalmi, esztétikai élmény a fontos. A könyv vastagsága, borítója, tapintása, a szaga, ez mind-mind hat a többi érzékszervünkre és egy sokkal szervesebb kötődést alakít ki, komplexebb élményt ad, mint pusztán az olvasás örömét. És hát a lapozás is egy ilyen plusz. Nyilván egy több száz vagy egy ezer oldalas könyvnél már számít, hogy a táskámban mégis hová tegyem, míg az E-book-nál ez nem is kérdés. A könyvnek lelke van, egy sokkal szervesebb dolog, mint az E-könyv, ami tulajdonképpen csak egy elektronikai eszköz. Kicsit olyan, mint a bakelit (esetleg CD) és az mp3 párhuzama. Az mp3-at bárhová magaddal viheted, de azért amikor otthon felteszel egy lemezt és átadod magad a zenének, az nem ugyanaz, mint amikor bárhol és bármikor előhívod a kedvencedet.
Nem mellesleg a (lehetőleg jó könyvekkel) megrakott és szép könyvespolc/-ok a lakberendezés kellően elegáns részei. Szóval lehet, hogy ódivatú lesz majd egyszer a jövőben, de a magam részéről maradok a könyvnél.
Mennyire tartod magad technikai embernek?
Nem mondanám magam technikai beállítottságúnak, de távol sem áll tőlem, mivel hogy én is használok sokféle technikai eszközt, mint mindannyian. Ezek megkönnyítik ugyan a mindennapjainkat, de sokszor azt érzem, hogy azzal, hogy valahol valamit megkönnyítenek, a másik oldalon elvesznek tőlünk bizonyos dolgokat. Elveszik az emberek kreativitását, nem engedik kibontakozni az önnön készségeinket, mert megoldják helyettünk azokat a problémákat, vagy leegyszerűsítik a megoldást. Hogy félreértés ne essék: a mobiltelefon, az internet és a személyi számítógép ügyes és hasznos dolog. Leegyszerűsítenek egy csomó dolgot és felgyorsítják a mindennapjainkat. Ezek ötvözése: az okostelefon még inkább leegyszerűsíti a dolgokat és még inkább felgyorsítja a mindennapjainkat. De tényleg pörögnünk kell mindennap? Tényleg online kell lennünk minden nap? Hol marad a természetesebbhez közelibb, nyugalmi állapot, az elektronikamentes állapot, amikor csak én, te és mi vagyunk, és a gondolataink elektroszmog-mentesen?
Most mit olvasol éppen és honnan?
Könnyen csábítanak el a könyvek és gyakran tartok egyszerre több vasat a tűzbe, mármint több könyvet olvasok egyszerre – ez az olvasás szempontjából lehet, nem mindig jó. A történelem, a zene, a mitológia, a filozófia, a folklór és a szépirodalom váltakozik leggyakrabban. A néprajzi köteteket bújom mostanság leginkább, de mindig kell egy kis szépirodalom is vagy valami ahhoz köthető, hogy meglegyen az egyensúly. Most például három könyvet olvasok és néha versesköteteket is fellapozgatok. A három könyv egyike Yuval Noa Harari izraeli történész, Sapiens című könyve, a másik Barak Dávid, Elásott igazság című könyve a dunaszerdahelyi maffia történetéről, a harmadik pedig Kodály Zoltán, A zene mindenkié című kötete, amiben a zene filozófiájáról, a zene, a zenészek és zenetanárok szerepéről, a magyar zene és a népzene viszonyáról és ennek fontosságáról ír.
Érdekes most ez az egyben állás, mert mindhárom könyv részben szakirodalom, részben pedig szépirodalom, ezért hangulat, idő és fejezetfüggő, hogy mikor és melyiket bújom a leginkább. Mindhárom jó kis olvasmány, csak ajánlani tudom őket.
HAKSZER MÁRIA
(kultúrház-igazgató)
Honnan olvasol szívesebben, könyvből, vagy inkább az E-book-ot részesíted előnyben?
Én előnyben részesítem a könyvet. Munkám során viszonylag sokat ülök számítógép előtt, így számomra felüdülés a hagyományos könyv kézben tartása.
Mennyire tartod magad technikai embernek?
Úgy gondolom, hogy a mai embernek haladnia kell a kor technikai vívmányaival. Nem tartom magam különösebben technikai beállítottságú embernek, de igyekszem felkészült lenni, és egyáltalán nem szégyellek segítséget kérni tőlem sokkal okosabb emberektől.
Most mit olvasol éppen és honnan?
Gyakran lapozgatok versesköteteket, bízva abban, hogy felfedezek egy-egy szép, számomra még ismeretlen verset. Az olvasmányaimat hangulatszerűen szoktam választani, így a napokban épp Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regénye akadt a kezembe a helyi könyvtárban. Kíváncsian várom az izgalmas történet végét…
