Olyan sok embertől hallottam már, hogy a hűség nem tart örökké. Nők és férfiak is mondták már ezt nekem. Azt állították, hogy miután elmúlik a lángoló szerelem, előbb-utóbb felüti fejét a megcsalás.
Tényleg igaz, hogy idővel legalább a pár egyik fele félrekacsint? Mégis miért?
Oké, persze, a lángoló, forrón izzó szerelem idővel lecsendesedik, s átalakul egy másfajta szerelemmé. De ez még nem ok arra, hogy más ágyát melegítsük. Hiszen ez nem azt jelenti, hogy a boldogság is semmissé válik.
Házas férfiaktól azt a mondatot is hallottam már, hogy „majd te is megtudod, milyen ez!” Ők azt állították, teljes szívükből szeretik a feleségüket, minden rendben van otthon, de hát ettől ők még férfiak maradtak. Vágynak a kalandra, a friss húsra, a változatosságra. Viszont, ha végeztek, akkor bizony hazamennek és átölelik a nejüket. S persze egy szót sem szólnak a kis kihágásukról.
Amikor teljes komolysággal közli ezt veled egy pasi, aki egyébként épp téged akar becserkészni, nos, mit ne mondjak, egészen kiábrándító tud lenni. Az a típus vagyok, akinek muszáj mindent megértenie, addig egyszerűen képtelen vagyok túllépni a dolgokon. Így hát ebben az esetben is miértek tömkelege merült fel bennem.
Ha valóban annyira szereti valaki a kedvesét, akkor mégis miért kell neki még valaki más is? Miért nem elégszik meg azzal, amit otthon kap? Miért kell neki még mindig vadásznia? A férfiak erre elég gyér válasszal szolgálnak: „Mert férfiból vagyok.” – mondják a legtöbben.
Számomra ez nem épp kielégítő válasz, de nincs más választásom, be kell érnem ennyivel, ugyanis többet még egy félrelépő pasiból sem sikerült kiszednem.
Persze a hűtlenség nem csupán a férfiak részéről ütheti fel a fejét. Mi, nők, ugyanolyan csalfák tudunk lenni.
Talán egy fokkal még „rosszabbak” is vagyunk az ellenkező nemtől, mert míg ők bevallják a dolgot, addig mi a végletekig tiltakozunk ellene.
Pedig ment már tönkre házasság a női hűtlenség miatt is…
Szóval igen, tudom, hogy rengeteg házasság végződik válással épp a hűtlenség miatt. Ennek ellenére még mindig hiszem, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie. Lehet, hogy naiv vagyok, de én még mindig hiszek a megcsalástól mentes, boldog házasságban. Igaz, lehetne ez akár egy tündérmese címe is, de olykor egy tündérmese is valóssággá válhat, nem? 🙂
