A Ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai, reklámszakmában dolgozó Ted Dave. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: „Ami elég, az elég!” Azóta egyre több ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot. Magyarországon például 2004-től tartják meg, minden év november utolsó péntekén.
Fontos, hogy figyelembe vegyük e napot, s mindazt, amire felhívja a figyelmet. Hiszen mostanra valóban átestünk a ló túloldalára. Minden a vásárlás, a divat, a legújabb technikai eszközök körül forog.
Állandóan újabb és újabb dolgokat szeretnénk a magunkénak tudni. Sok esetben azzal sem törődünk, hogy egyáltalán szükségünk van-e arra az adott tárgyra, csak eszünket vesztve költekezünk. Közben pedig lépten-nyomon emberek panaszát hallani, miszerint alig jönnek ki a fizetésükből.
Akkor mégis hogy lehetséges, hogy számtalan felesleges árucikk hever a bevásárlókosarukban?
E téren is tudatosságot kellene vinnünk hétköznapjainkba. Hiszen, még ha meg is tehetjük, hogy akár minden nap új ruhát veszünk magunknak, mégis mihaszna van annak? Kihasználni nem tudjuk, egy viselés után a szekrényünk polcán porosodik majd.
Fogyasztói társadalomban élünk. A közismert magyarországi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, Bagdy Emőke egy előadása során kifejtette, ez a fogyasztói kultúra nagyon eldologiasít: a középpontban a vásárlás áll. A nagy árubőségben különféle fondorlatokkal kényszerítenek ránk felesleges dolgokat. Jellegzetes az árukhoz való viszonyunk, melyet e kultúra dolgoz ki és alattomosan becsempész a mentalitásunkba, vagyis megváltozik a közgondolkodás.
Ha valami elromlik, arra buzdítanak, vegyünk egy másikat, s ne javítsuk meg a meglévőt. Ez a szemlélet átszivárog az emberi kapcsolatokba is, így azok is eldologiasodnak. Egymás elhasználói, felhasználói, kihasználói és eldobói leszünk.
Ő is szemléltette tehát, hogy a túlzásba vitt vásárlás, mára már a kapcsolatainkat is megmérgezi. Elfeledjük, mi is számít igazán fontosnak.
A szeretet, tisztelet, megbecsülés, mára mondhatni kimentek a divatból. Értéktelenné váltak az értékek.
Szeretetet, barátságot, sőt szerelmet is pénzzel, anyagiakkal, tárgyi ajándékkal vennénk magunknak. Azonban nem szabad elfeledni, hogy e kapcsolatok csak addig maradnak fenn, míg eleget kapnak. Amint nehéz helyzetbe kerülünk, azonnal továbbállnak, másik eltartót, fenntartót keresve maguknak.
