Ismét elérkezett az advent időszaka. Holnap már az adventi koszorúk második gyertyájának lángja is fellobban. Mostanra csillogó díszbe borultak az otthonok, s bár a vásárok az idén elmaradnak, azért a köztereket is ünneplőbe öltöztették. A fények azt jelzik, hamarosan itt a karácsony!
Nem hiába mondják, hogy az év legszebb ünnepe, hiszen telis-tele van varázslattal. Ilyenkor egy kicsit megpihenünk, és együtt van a család. Erre az időszakra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás. Mindenki más-más családi hagyományokat követ, egy kicsit mindenki karácsonya egyedi.
Emlékszem, kiskorunkban a bátyámmal már novemberben elkezdtük visszaszámolni a napokat.
Naptárt készítettünk, s minden este kihúztuk az adott napot. Alig bírtuk kivárni, hogy elérkezzen a várva várt este.
December 24-én kora reggel kipattantunk az ágyból, s persze a szülőket sem hagytuk sokáig pihenni. Előző este bejelöltük a műsorújságban, melyik karácsonyi mesét, filmet szeretnénk megnézni. Míg anyukánk a konyhában sürgött-forgott, apukánkkal a nappaliban tévéztünk. Mindenütt csillogó díszek vettek körül minket, a karácsonyfa illata belengte szinte az egész házat. Varázslatos volt az otthon melegében, szeretteink körében várni az estét. Gyermeki türelmetlenségünk nem ismert határokat, félóránként elhangzott a kérdés:
„Mikor mehetünk már vacsizni?”
Ugyanis az ünnepi vacsora elfogyasztása után „jött a Jézuska”. Gyorsan behabzsoltunk pár falatot, majd anyuékat sürgettük, ne egyenek annyit, hadd mehessünk már be a szobába! Miután egy cipóba a Jézuskának is készítettünk pár finom falatot, a bezárt nappali ajtaja előtt elmondtunk egy imát, utána léphettünk a szobába, ahol már világítottak a fára aggatott fények. Azonnal a fa alatt heverő csomagokra vetettük magunkat, míg anyu és apu mosollyal az arcukon figyeltek bennünket.
Azóta felnőttünk, azonban a hagyomány továbbra is él.
Mostanra már többen üljük körbe az ünnepi asztalt, hiszen azóta bővült a családunk a hugicámmal és a sógornőmmel. Idén pedig már a bátyámék kislánya is velünk ünnepel. Tavaly még pocaklakóként volt jelen, idén viszont már a csomagolópapírral fog birkózni. 🙂
