Szinte biztos vagyok benne, hogy a környezetünkben is vannak olyanok, akik tettek újévi fogadalmat, vagy akár mi magunk fogadkoztunk az idei évre.
A karácsonyi nagy zabálások után vannak, akik az újévet koplalással kezdik, de akadnak, akik elhatározzák, hogy lemondanak a legnagyobb élvezeti cikkről, a cigarettáról. Emelem a kalapom azon embertársaim előtt, akik hosszú évek dohányzása után képesek letenni a cigarettát. Sosem késő!
Bevallom őszintén – és most lehet sok cigis el fog küldeni melegebb éghajlatra –, én drasztikusan emelném a cigaretta árát, és minden lehetőséget megragadnék a korlátozására.
…de vajon az újévi fogadalmakat mennyien képesek betartani, és mennyire van szükségünk a fogadkozásokra? Csak a szilveszteri lendület és felszabadultság mondatja velünk, vagy valóban eltökéltek vagyunk céljaink megvalósításában?
Felmérések szerint az újévi fogadalmak 80%-át már januárban megszegjük, áprilisra pedig az újév első napján tett fogadalmak 95%-a köddé válik. Sok minden befolyásolhatja, hogy mennyire tudjuk megtartani a fogadalmainkat: stressz, motiváció, munkatársak és a család véleménye, aktuális idegállapotunk. Fontos, hogy olyan célkitűzéseink legyenek, amelyek reálisak és megvalósíthatók. Túl sok változás esetén kevés az esély, hogy sikerülni fog.
Az újévi fogadalmaink általában az egészségünkkel és a külsőnkkel függnek össze, és bátran kijelenthetjük, hogy beteg a nemzet.
Többségünket az elmúlt év nagy megpróbáltatás elé állította, de talán arra is ösztönözhet, hogy pár rossz tulajdonságunkon változtatni tudjunk. Tény, hogy még az a fogadalom is előbbre visz bennünket, amit nem sikerül betartanunk, hiszen legalább felismertük, hogy életünknek mely területén lenne szükség változtatásra, kifejeztük a javítás szándékát és megfogalmaztuk a tennivalóinkat.
Azt viszont ne felejtsük, hogy az év bármely napján kezdhetünk új életet, kitűzhetünk új célokat.
Ehhez kívánok sok sikert és kitartást a fogadkozóknak.
