NYITÓKÉP: SZABÓ PÉTER PÁL
Először is, boldog új esztendőt, kedves olvasóim, ha megengedik továbbra is „boldogítanám” Önöket lelki- és helyismereti dolgaimmal… Ismét szolgálatban töltöttem a szilvesztert, meg az újév első óráit, gondolom voltunk így páran vasutasok, és persze mentősök, tűzoltók, rendőrök, biztonsági őrök, stb. Higgyék el, meg lehet szokni, 22 év után ez is csak egy nap a sok közül. Ja, nem… Egy népi hiedelem szerint munkával kezdeni az évet szerencsét jelent, mivel így egész évben lesz munkája az embernek. Valljuk be, a mai világban ez nem kis dolog, sőt tovább megyek, aki dolgozó embert lát újév napján, azt szintén szerencse érheti.
Mint tudjuk, az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, már csak az a kérdés, hogy egyeztethető össze a vallással ez a sok újévi babona, szokás, de nyugodtan mondhatjuk, népszokásnak is. Újév napjához, vagyis – ahogy magyar nyelvterületen nevezik – kiskarácsonyhoz rengeteg egyéb dolog kötődik. Én például éjfél után (vagy ahogy ezúttal is, az első adandó alkalommal) lecserélem az összes naptárt a lakásban, sőt „rituálisan” széttépem az öregeket, így dobom ki az elmúlt esztendőt.Kivételt képez a DAC-naptár, Lucifer is tudja, hogy az egy külön sztori!
A szülői házon kívül sehol sem hallottam ilyenről, ahogy arról sem, hogy anyám szerint a naptárt csak a megkezdett napokon szabad áthajtani az aktuális dátumra, különben balszerencse érhet.
Ezen szabály szerint nem ünneplhetünk előre névnapot és születésnapot sem. Újév napjához egyéb tilalmak is kapcsolódnak, bevallom, számomra a legmulatságosabb a vasalás tilalma, vagyis aki új év napján vasal, az kilapítja a szerencséjét. Aki seper, az kisepri azt, de tilos mosni, takarítani és teregetni is. Varrni sem lehet, mert bevarrjuk a tyúk fenekét, és halat sem ehetünk, mert elúszik a szerencsénk. Tilos ollót használni, mert elvágjuk a szerencsénket, nem ildomos veszekedni, valamint az óév utolsó napjáig le kéne tudnunk minden tartozásunk. Nem egyszerű ennyi népi hiedelem közt élni, nemhogy maradéktalanul betartani mindet. Feleségem még szilveszter napján kimosott mindent, és levitette velem a szemetet, hiszen semmit sem lehet kiadni a házból január elsején. Még a kicsik „használt” pelusait sem!
Olyan ez kb., mint a fekete macska esete, mikor átfut előttünk az utcán. Jól tudjuk, szegény állat valószínűleg egeret megy fogni, vagy cicázni a szomszéd macskalánnyal, mégis jobb az ilyet komolyan venni.
Minden babonára létezik „logikus” magyarázat, újév napján fontos a jókedv, a szerencse, a bőség és az egészség, mert amit aznap cselekszünk, egész évre kihatással lehet ránk. Erről szól az éjféli tűzijáték is, hisz’ ha zajt csapunk, távolt tartjuk, elriasztjuk a rosszat. Gondoljanak csak bele, küldtem a húgomnak egy videót a dunaszerdahelyi tűzijátékról, mire visszaírta, hogy náluk, Németországban a járvány miatt be van tiltva. De akkor ott hogy űzik el vajon a rosszat? Pezsgővel koccintani, picit kapatosnak lenni a jókedv miatt ajánlatos, hiszen a gátlások felszabadításával a vidámság is garantált. Néha azért vigyáznunk kell, ne legyünk túlságosan is „jókedvűek”!
Az sem mindegy, tele-e van a zsebünk és a hűtőnk újév napján, az egyik gazdagságot, a másik pedig a bőséget jósolja meg. Újabban, jobb ha van nagyobb címletű bankó a pénztárcánkban január elején.
Továbbá újév napján az első látogatónk férfi kell hogy legyen, különben balszerencsések leszünk. Napjainkban a kijárási tilalom miatt még az Isten hozott feliratot is leszedhetnénk az ajtónkról, úgysem jöhet hozzánk senki – így aztán férfi sem -, de a szabály, az szabály. Megszokott ebéd a lencseveles, úgy tartják, a lencse a pénzbőséget jelenti. Második fogásnak disznóhúst eszünk, ugyanis a disznó kikaparja a szerencsénket. Ha belegondolok, hogy a szomszédasszony két órán keresztül húst klopfolt, úgy vélem, ráférhet a szerencse. Ildomos valami édeset is enni, ezzel megédesítjük az esztendőnket, a gyerekek száját pedig mézzel kell bekenni, hogy édes legyen a beszédjük.
Igyekeztem csak a praktikus dolgokat felidézni, nem valószínű például, hogy napjainkban valaki egy újévi babona kedvéért még kútnál fürödne, inkább a kutyusok miatt izgulunk éjfél táján.
Én még a „régi iskolához” tartozom, nálam a kutya úgy jelenik meg, mint az ember legjobb barátja, aki a házat őrzi, csontot eszik, és saját ólja van az udvaron. Mióta az eszemet tudom, tűzijátékoznak szilveszter éjjelén az emberek (ne keverjük össze a petárdázással, főleg ha ezt máskor teszik egyesek). Szerencse vagy balszerencse, mit szabad és mi az, amit mindenképpen kerüljünk újév napján? Ki kell nyitni az ajtókat éjfélkor, hogy távozni tudjon az óév, de a legismertebbet a végére hagytam: éjfélkor meg kell húzni a malac farkát, ez a tuti recept mindenre. Jó egészséget, és sok szerencsét kívánok, „jó kedvvel, bőséggel” mindannyiunknak.
…Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel, bal sors akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt…
ELŐZŐ RÉSZEK:
LISTÁVAL A KÉZBEN…
