Kevesebb, de minőségibb – A mérsékelt húsfogyasztásról
Borítókép: A KompAkt Slovakia iskolai előadása
A műanyagmentes július után, néhány évvel ezelőtt a vegán január, azaz a veganuary is bekúszott a köztudatba. A 31 napos kihívás nem kér világmegváltó tetteket tőlünk, csupán annyit, tegyünk egy próbát, tudjuk-e egy hónapon keresztül nélkülözni a hús-, és állati eredetű termékeket. Ennek kapcsán kérdeztük Szegi Arankát, a KompAkt Slovakia vezetőjét, hogyan terheli a környezetünket a mértéktelen húsfogyasztás, és vajon Szlovákia e tekintetben hol helyezkedik el.
Egyes tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a járványhelyzet is összefügg a mértéktelen húsfogyasztással. Egyre nagyobb területeket veszünk el a túlnépesedés következtében a természettől, és hogy kellő mennyiségű takarmány kerüljön a haszonállatok elé. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy szűkül a vadon élő állatok élettere és a lakott területek közti határ, így az állatok által terjesztett vírusok az emberre könnyebben jutnak át. Nem beszélve arról az óriási mennyiségű vízfogyasztásról, amelyre az agráriparnak szüksége van termőföldek öntözésétől kezdődően egészen a hústermékek asztalunkra juttatásáig.
Ha számszerűsíteni szeretnénk, például egy kilogramm marhahús előállításához 15 600 liter vízre van szükség.
Tesszük ezt úgy, hogy vízkészleteink egyre fogynak. Ma már az is egyértelmű tény, hogy a jóléttel nő a húsfogyasztás mértéke. Míg mondjuk a hatvanas években Kínában az egy főre eső húsfogyasztás egy évben 5 kg volt, mára ez a szám több mint a tízszeresére nőtt, azaz 60 kg.
Ha az aktuális számokat nézzük, Szlovákiában jelenleg az egy főre jutó évi húsfogyasztás kb. 60 kg. A környező országokban ez a szám valamivel magasabb, például Magyarországon 80 kg, Csehországban 82 kg, vagy Lengyelországban 88 kg. De ha a jóléti államokat vesszük, ez a szám elérheti akár évente a 115 kg/főt is.
Ebből az aspektusból nézve egészen jól állunk húsfogyasztás tekintetében, viszont üröm az örömben, hogy ez azt is jelenti, nem olyan jók nálunk az életkörülmények.
Szlovákia húsfogyasztásának nagy részét egyébként a sertéshús teszi ki, ez körülbelül 35 kg/fő évente. Ezt viszont csak úgy tudjuk bebiztosítani, hogy a sertéshús 60%-t importáljuk, tehát külföldi árut hozunk be, így a tányérukra javarészt nem hazai hús kerül.
Azt gondolom, nemcsak év elején, hanem az év bármely részében lehet picit változtatni. Hogyan kezdjünk hozzá, mit javasolsz?
Az évek során rájöttem, hogy érdemes kerülni a szélsőséges teóriákat és gondolatokat, a tudatos életmód felé vezető utat lépésről lépésre kell megtenni, nem bűntudatot és felesleges frusztrációt okozva magunknak vagy a családtagjainknak.
A teljes húsfogyasztástól elindulva jó irány lehet, ha először a megvásárolt hús származását gondoljuk át. Én itt a kevesebb, de minőségibb elvét vallom. Megkeresni azokat a tenyésztőket, akiktől valódi háztáji termékekhez jutunk, ami, igen, lehetséges, hogy drágább, de már eleve ez is motiváló tényező, hogy kevesebb mennyiséget vegyünk belőle. A vírushelyzet egyébként véleményem szerint jót tett a kistermelőknek, megnyílt előttük az online tér, gyorsabban eljutottak a célcsoporthoz. A kezdőknek ajánlom a tudatos bevásárlást és az is hasznos lehet, ha előre megtervezik a heti menüt. Érdemes mindig otthon átgondolni, mire is van szükségünk az adott héten és nem impulzívan dobálni bele a dolgokat a kosarunkba.
Egy tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a megvásárolt ételeink 1/3-a kerül a kukába, vagyis évente Szlovákiában egy millió tonna élelmiszert dobunk ki. Lebontva egy napra, ez egy fő esetében fél kilogrammot jelent, miközben tudjuk, hogy több mint 700 ezer szegénységi küszöb alatt élő ember van az országban.
Gyakorló háziasszonyként milyen praktikus tanácsokkal tudsz még szolgálni?
Említettem a háztáji termékek felkutatását, de ami még ennél is fontosabb, hogy egy csomó mindent mi magunk is el tudunk készíteni otthon, kezdve a befőttekkel, a fermentált zöldségekkel, de akár a házi készítésű pástétomokkal is megpróbálkozhatunk. A házi kovászoskenyér-sütéssel minimalizálható a bevásárlás gyakorisága is. A vegetáriánus, illetve vegán életmód alatt nem kell feltétlenül arra gondolnunk, hogy a húst szójára vagy szejtánra cseréljük, esetleg kizárólag a messziről érkező avokádót kell fogyasztanunk.
Érdemes visszanyúlni nagyanyáink receptjeihez, én is rácsodálkoztam, milyen sokféleképpen variálták anno a tésztaféléket, mennyi minden elkészíthető belőlük. Mi nagyon szeretjük a főzelékeket, a tartalmas leveseket, az egyszerű, de nagyszerű lecsót, ami szintén többféleképpen variálható. A reggeli, tízórai, uzsonna és vacsora is nagyszerűen kiváltható különböző kenősökkel, kásákkal, turmixokkal, magvakkal, szezonális gyümölcsökkel.