ANKÉT: Neked melyik volt a kedvenc meséd gyermekkorodban? – Matus Krisztián, Vítek Eszter és Csala Alexandra Emma válaszol

A meséket minden gyermek imádja. Sőt, még a felnőttek is szívesen megnéznek egy-egy jópofa rajzfilmet. Nincs ezen mit tagadni! A mese nincs korhoz kötve. Sosem vagyunk túl idősek hozzá. E heti ankétunkban a gyermekkori nagy kedvencek után „nyomoztunk” egy kicsit. Csala Alexandra Emma, Vítek Eszter és Matus Krisztián árulta el nekünk, mi volt az, ami annak idején a tévé elé vonzotta.

Neked mi volt a kedvenc meséd gyermekkorodban?

Matus Krisztián (építőmérnök)

A gyermekkoromban szeretett mesék közül kedvencemként egy nem teljesen hétköznapit, a Dragon Ball című mesesorozatot emelném ki. Klasszikusnak nevezném, mivel kevés olyan kölyök akad a generációmból, aki valami úton-módon ne hallott volna róla – persze jobbára fiú kortársakról van szó, de azért a lányok között is akadtak szép számmal rajongói. Abban az időben, amikor megjelent nálunk a Dragon Ball, igazán nagy újdonságnak számított a klasszikus mesékhez viszonyítva, addig nem is nagyon találkozhattunk hasonlóval a tévéképernyőn, holott maga a mese tőlem is idősebb. Igazából rögtön magával ragadott ez a színes és kalandos mesevilág, a végtelennek tűnő világmentő akciójelenetekkel és a szuperképességekkel felruházott szereplőkkel.

Annyira újszerű fantáziavilágba kalauzolt a történet, hogy egyszerűen nem tudtam betelni vele, hétről hétre ott ültem a képernyő előtt és izgultam a szeretett hőseimért. Maga a történet könnyen értelmezhető és mulatságos, néha talán már túlságosan kiszámítható is.

Viszont, ami igazán tetszett benne az az, ahogy kifiguráztak bizonyos emberi viselkedésformákat és tulajdonságokat. Felettébb szórakoztató volt és persze nem szabad megfeledkezni a rengeteg akciójelenetről sem!

Egyértelműen Son Goku, a sorozat főhőse volt a kedvenc szereplőm. Láthattuk, ahogy felcseperedik, ahogy fokozatosan felfedezi az erejét és a rejtett képességeit, valamint figyelemmel követhettük a személyiségfejlődését. Talán az utóbbi az egyik legfontosabb része a történetnek. Son Goku egy nagyon attraktív személyiség. Imádja a kihívásokat. Egy tiszta szívű, bátor harcos, aki végtelenül önzetlen és hűséges. Sok-sok gyereknek ő egy példakép volt, kicsit mindenki Son Goku akart lenni. J

Nem titkolom, a mai napig bármikor szívesen megnézek egy-egy részt belőle, és még mindig épp olyan szórakoztatónak és izgalmasnak találom, mint ahogy kölyökkoromban. Úgy hiszem, ez a mese nem csak a gyerekeknek szól.

Vítek Eszter (főállású édesanya)

’90-es születésű vagyok, így szerintem a legjobb rajzolt ikonikus mesék a ’90-es évekhez köthetők. A 4,5 évvel idősebb bátyám mellett kötelező volt megnéznem a Tini Nindzsa Teknőcöket, amely nem éppen a kedvenc mesém volt, de azért kibírtam. A többi mesét viszont, mint például a Gumimacik című, egyenesen imádtam! Mindig gumibogyószörpöt szerettem volna inni. 🙂

A nagy kedvenceim közé tartozott még a Kacsamesék, a Bolygó kapitánya, a Gyalogkakukk és a prérifarkas, a Popey, a Hupikék törpikék, Chip és Dale, a Szellemirtók, a magyar népmesék, Vízipók-csodapók, a Nagy ho-ho-horgász, Tom és Jerry és a Kisvakond. Ezeket a meséket nagyon szívesen néztem.

Sajnálom, hogy manapság már szinte nem is adják a felsoroltakat. Kár értük, hiszen mindegyiknek volt tanulsága és mondanivalója. Véleményem szerint ezeket a meséket kellene nézniük a mai gyerekeknek is, általuk talán egészségesebb életképet kapnának.

Csala Alexandra Emma (pszichológus)

Nekünk a mesenézés csak hétvégén délelőtt, vagy VHS-en volt elérhető, így hosszasan el kellett gondolkodnom, míg beugrott, hogy az Oroszlánkirály volt a nagy kedvencem. A dalok voltak azok, amik igazán megragadtak, az összeset elénekelném akár még ma is.

A szomorú részeket leszámítva nagyon sok vicces pillanat található benne, és talán emiatt is a két kedvenc karakterem Timon és Pumba, akik a legnagyobb veszélyt is könnyedén átvészelték egy kis hullahoppozással. Igazán viszont csak felnőttkorban vált egyértelművé számomra a történet üzenete: a múlt lehet, hogy néha fáj, de ez nem ok arra, hogy veszni hagyjuk a jelent és a jövőt.