Őszinte pillanatok, amikor csakis egymásra figyelünk – legyen ilyen az idei Valentin!
Ismét eljött a szerelmesek napja. Hogy milyen gyorsan telik az idő! Olyan, mintha a legutóbbi Valentin-nap még csak pár napja lett volna. A tavalyi egy pénteki napra esett. Akkor még a „normális” kerékvágásban folyt az életünk. Azt az estét a barátnőim társaságában töltöttem. Emlékszem, micsoda meglepett, fura pillantásokat kaptam ezért. Sokan csodálkozva vették tudomásul, hogy nem a szokásos Bálint-napi romantikázás volt nálunk terítéken.
A napokban visszaolvastam az akkori írásomat. „Két pocakos kismama is volt a társaságunkban” – ez a mondat is szerepel benne. És tényleg!
A drága kicsi Liza és Zente akkor még csak a pocakból figyelték a történéseket. Mostanra viszont már kikérik maguknak a figyelmet, és hát valljuk be, nem is igen tudunk ellenállni a mosolyuknak.
Na, de vissza a Valentin-naphoz! „A tegnap este együtt lévő barátnőimmel egyetértünk abban, hogy minden nap egy új alkalom arra, hogy megéljük az érzéseinket. Nem kell ezt egyetlen naphoz kötni. Bármelyik napból csinálhatunk Valentin-napot. Igazából minden napban kellene lennie egy kicsi Valentinnak…” Ezeket a sorokat tavaly vetettem papírra, jobban mondva, pötyögtem be a Wordbe. Minden akkori szavammal tökéletesen egyetértek még most is! Viszont ezekhez a gondolatokhoz társult néhány új meglátás.
„Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra is. (…) Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a róka. – Attól lesz egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.”
Ezek A kis herceg sorai. Nagyszerű és igaz gondolatok. A lassan egy éve tartó elszigetelt életmódunkban pedig talán még igazabbak. Most, amikor tényleg minden nap egyforma, amikor el vagyunk zárva a társas élettől, a megszokott aktivitásainktól, igazán nagy szükségünk van a különleges pillanatokra.
Az érzelmeinket minden egyes nap kifejezhetjük, sőt, ki kell fejeznünk! Folyamatosan éreztetnünk kell kedvesünkkel, mennyire fontos a számunkra. Ettől függetlenül viszont miért is ne ünnepelhetnénk meg a kapcsolatunkat február 14-én?
Miért is ne csempészhetnénk egy kicsi különlegességet ebbe a napba?
Nem kell száz szál rózsa, ahogyan ékszer sem! Nyugodt, meghitt, őszinte pillanatok, amikor csakis egymásra figyelünk – ezzel tudjuk igazán kifejezni, mit jelent számunkra a másik. Jó-jó, egy kis bor és csoki azért kerülhet az asztalra… 🙂
