Nőnek lenni a világjárványban…

Fotó: Pixabay.com

A nemzetközi nőnap kapcsán sok helyen leírták, megénekelték, versbe szedték, hogy a nő micsoda egyedi és különleges teremtés, a lénye tartja egyben a világot, nélküle mit sem ér az élet. Aztán mire az utolsó szál gerbera is elszárad, tisztán láthatjuk, hogy a világjárvány hányféle módon sújtja a nőket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem olyan rég a várandós nők helyzetére hívta fel a figyelmet a pandémia kapcsán. A felméréseik alapján az igazoltan pozitív nők a szülés alatt és utáni időszakban a kórházi kezelések során nagyon gyakran nem kapják meg a nekik járó érzelmi biztonságot, megfelelő szülési körülményeket, hiteles információkat. Bevett gyakorlat, hogy huzamosabb időre elszeparálják őket újszülött gyermeküktől.

Kivételesen rossz helyzetben vannak a koraszülött kisbabák is, akik akár hetekig is várhatnak az első fizikai kontaktusra vagy találkozásra édesanyjukkal, amely gyakorlat jócskán megszegi az alapvető emberi jogokat.

A világjárvány nőkre gyakorolt negatív hatása a munkaerőpiacon is megmutatkozik. A nők jelentős százaléka dolgozik azokban a munkakörökben, amelyekre nagy teher nehezedik a járvány kapcsán. Egészségügyi dolgozók, szociális gondozók, pedagógusok, óvodai és iskolai alkalmazottak, elárusítónők, csak néhány olyan szakma, amelyben javarészt nők dolgoznak, és akik ez mellett édesanyák, háziasszonyok és gyermekükkel, esetleg unokájukkal online formában tanuló szülők vagy nagyszülők is egyben. Néhány statisztikai adat Szlovákiából: a boltokban, üzletekben dolgozó eladók 82%-a nő, ugyanúgy, ahogy a szociális otthonok gondozói is javarészt nők, ez számszerűsítve 73%-ot jelent.

S ha már a háziasszonyi szerepnél tartunk, március 8-án az Európai Bizottság közzétette a 2021. évi jelentését a nemek közötti egyenlőség EU-n belüli érvényesüléséről.

Ebből többek közt az is kiderül, hogy a nők átlagosan heti 62 órát töltöttek gyermekgondozással, míg a férfiak 36 órát, emellett házimunkával a nők 23 órát, a férfiak pedig 15 órát.

A gyermekvédelmi és családvédelmi szervek is hasonlóan rossz hírekről referálnak a családon belüli erőszak eseteinek gyakoriságát illetően a pandémia ideje alatt. Az anyagi bizonytalanság, az elveszített munkahelyek, a bezártság, a jövőtől való félelem nagyon gyakran torkollik családon belüli konfliktusokhoz, vitákhoz, melynek kicsúcsosodása akár fizikai tettlegesség is lehet. A bántalmazás leggyakoribb áldozatai pedig 95%-ban a nők és a kiskorúak.

A hivatalos szlovák adatok szerint a világjárvány kitörése óta a családon belüli erőszak 30-40%-kal nőtt az előző évekhez képest.

Ez csak egy töredéke azoknak a rizikós csoportoknak, akiket nőként sokkal mélyebben és drasztikusabban érint a Covid-19 okozta világjárvány. A sort még lehetne folytatni a szociálisan hátrányos helyzetű családokkal vagy éppen az egyedülálló édesanyákkal, akiknek sokszor a mindennapi megélhetés is gondot okoz.

Források:
 https://ec.europa.eu/info/files/2021-report-on-gender-equality-in-the-eu_en
https://www.who.int/news/item/09-09-2020-every-woman-s-right-to-a-companion-of-choice-during-childbirth
https://zenskekruhy.sk/postavenie-zien-v-spolocnosti-pocas-pandemie-medzinarodny-den-zien/  https://korona.gov.sk/pomoc-obetiam-domaceho-nasilia/

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább