FEGYVERES MÓNIKA
(tanár)
Szerinted hogyan alakítja a lezárás a szeretteinkkel való kapcsolattartást?
A lezárás mindenképpen negatívan hat a személyes kapcsolatokra, kiváltképp, ha a legközelebbi szeretteinkre gondolunk. Hiányérzetük hatalmas űrt vált ki az emberekben, állandó aggodalmat immár 1 éve. Ez az idő kimondva is sok, nem még megélve. Lelkiekben biztosan megvisel minden embert. Azt gondolom, lesz min dolgozni, hogy visszaálljon a régi rend.
Te hogyan tartod a kapcsolatot most a barátaiddal és a családoddal?
A családommal természetesen tartom a kapcsolatot, az egészségügyi óvintézkedések betartásával, hisz féltem őket. Gondolok itt szeretett szüleimre, akik már 80 évesek. Ők segítségre szorulnak, és hetente 1-2-szer meg kell látogatnom őket, hogy besegítsek a háztartási teendőkbe. A barátaimmal természetesen telefonon, illetve a világhálón tartjuk a kapcsolatot. Rettenetesen hiányzik a személyes kontaktus, a heti közös kávé kellemes cseverészés mellett. Hiányoznak a közös programok, hisz együtt jártunk színházba, hangversenyre, moziba. Kevés pozitív impulzus éri az embert a négy fal között.
Mit tanácsolnál azoknak, akik nem szeretnék a nehéz körülmények ellenére sem elveszíteni a barátaikat?
Nem gondolom, hogy az igaz barátságok, melyek mély szimpátián és bizalmon alapulnak (mert optimista emberként hiszem, hogy ez csak egy állapot), elhalványodnának csak azért, mert a személyes találkozó nem lehetséges. Szerencsére van telefon, amin akár naponta tarthatjuk a kapcsolatot, sőt olyannyira, hogy már videóchatelni is tudunk. Nemcsak hallhatjuk, de láthatjuk is a barátainkat, és ez több mint a semmi. Csak bíztassuk és támogassuk egymást! Erre van most a legnagyobb szükségünk.
HORVÁTH GÁBOR
(fejlesztési menedzser, cégvezető)
Szerinted hogyan alakítja a lezárás a szeretteinkkel való kapcsolattartást?
A mi esetünkben a lockdown eléggé megnehezíti a napjainkat életünk aktuális szakaszában, amelyet a 8 hónapos, átlagtól több figyelmet igénylő kisbabánkkal való törődés tölt ki. A lezárásnak köszönhetően családi és baráti segítség nélkül maradtunk, nem élünk egy helyen. A lezárás eléggé megpecsételte a kisbabánk szociális fejlődését, s redukálta a családlátogatások mennyiségét, így a gyermekünk egy antiszociális világban cseperedik fel, melyben alig láthatja a nagyszüleit, rokonainkat, barátainkat. A helyzet egy eléggé steril kapcsolattartási módszerre kényszerít minket, telefonálunk a szeretteinkkel, képeket és videókat küldünk a kisbabánkról. Van egy jó oldala is a helyzetnek, édesanyám végre megtanulta kezelni az okostelefont, hogy nézhesse a babavideókat. 🙂 Vagyis az új helyzet tanulásra és alkalmazkodásra ösztökél minket a kapcsolattartásban is.
Te hogyan tartod a kapcsolatot most a barátaiddal és a családoddal?
Kihasználva a rendszer adta lehetőségeket. Az esetek többségében telefonon kommunikálunk, vagy okostelefonos applikáción, esetenként számítógépen. De néha kihasználjuk a rendszert, s mikor orvoshoz visszük a babánkat, a kórházban találkozunk pár szó erejéig, betartva a járványügyi előírásokat, természetesen. Esetenként az utcán, babakocsikázás közben tudunk beszélgetni kevés, szintén babázó ismerősünkkel, mivel csupán 1000 méterig hagyhatjuk el a lakhelyünk. A lényeg, hogy legális apróságokkal próbáljuk fékezni a társadalmi távolodás egyre erősödő jelenségét.
Mit tanácsolnál azoknak, akik nem szeretnék a nehéz körülmények ellenére sem a elveszíteni barátaikat?
Alkalmazkodjanak a rendszer és a technológia adta lehetőségekhez, gondolkodjanak skatulyán kívül. Mind várjuk a lockdown végét, hogy normális körülmények között újra együtt szórakozzunk családunkkal és barátainkkal. De kizárólag a saját döntéseinken múlik, hogy az ahhoz vezető utat csupán a túlélés köveivel díszítjük-e ki, vagy inkább becsempészünk egy kis ideiglenes alternatív életigenlést a hétköznapjainkba. Szóval, ha eddig nem hívtad fel anyádat, ne csak egyszerűen tedd meg most, de tanítsd is meg videó-konferenciahívásra. ????
MEZZEI IZSMÁN ANDREA
(dolgozó nő)
Szerinted hogyan alakítja a lezárás a szeretteinkkel való kapcsolattartást?
Nagyon nehéz ez a lezárás mindenkinek. Eddig szabadon élhetünk, most meg elvették a szabadságunkat. Aki eddig is fontos személy az életemben, az a lezárás alatt is fontos. Igaz, hogy nem tudok velük (sajnos) találkozni, átölelni és megpuszilni őket, de a szívemben benne vannak. És ez a fontos.
Te hogyan tartod a kapcsolatot most a barátaiddal és a családoddal?
A családom és a barátaim fontosak. Persze ebben az időszakban derül ki, hogy te kinek vagy fontos. Pl. van egy bátyám, Izsmán László, akivel mindig jó kapcsolatom volt (persze hullámvölgyekkel), és miután januárban pozitív lettem, majd a 6 éves kisfiam is, nem volt olyan nap, amikor ne hívott volna fel 3-4-szer (néha már reggel 7-kor, mikor aludhattunk volna ????), hogy mi van velünk, jól vagyunk-e, kell-e valami. És jelentkeztek barátok, olyanok is, akikkel ritkán beszéltem, hogy ha kell valami, akkor szóljunk. Ilyenkor marad a telefon és az írás, videóhívás a szeretteimmel, hogy elmondjam, igen fontosak vagytok az életemben.
Mit tanácsolnál azoknak, akik nem szeretnék a nehéz körülmények ellenére sem a elveszíteni barátaikat?
Modern világban élünk, úgyhogy már mindenkinek a zsebében ott az okostelefon. Hívjatok, írjatok, keressétek egymást! Mindenki örül, (szerintem), ha csak ráírsz, hogy hogy vagy? Én szoktam úgy is, hogy elküldök egy ❤️, ????, ???? és ???? jelet, hogy igen, gondoltam rá. És aztán el is indul a beszélgetés. Ápoljuk a baráti kapcsolatokat, mert emberek vagyunk, és szükségünk van barátra. Ki kell tartanunk ebben a nehéz időszakban, mert egy életünk van, és vigyáznunk kell rá! Szeressük és gondoskodjunk egymásról, amíg lehet! És van egy nagyon jó mondás:
Ami nem öl meg, az megerősít! ????
