Sosem voltunk barátok, de a sors úgy hozta, hogy a járási futballpályákon többször találkoztunk. Sőt néhány falunapi buliban is üdvözöltük egymást. Sportoló voltál, a kaucsuk labda szerelmese, de szerintem az eredményeiddel csak kevesen voltunk tisztába. Jellegzetes mosolyod, mikor a fociról beszéltünk, akaratlanul is jókedvre derített. Amiért most kivételt teszek a Szigi-szemmel írásában, az az, hogy mindig csodáltalak benneteket a családoddal. Igazi férj, családapa, nagypapa voltál a szememben, és valahol férfiasan irigyeltelek is ezért. Talán meg is kellett volna Neked ezt mondanom egyszer, de hát tudod, mi férfiak, mindig egoisták voltunk picit.
Nagy Tibi hiányozni fogsz…