Eltelt egy év. Igaz, nem pont úgy, ahogy szerettük volna, de azért eltelt. Most pedig megint ott vagyunk, hogy egy szokások nélküli húsvétot ünnepelünk. Bár locsolkodni nem mehetünk, azért nem árt tudni, honnan is erednek a húsvéti szokásaink. Nézzünk hát párat!
Húsvéti tojás
Sokszor gondolkodtam azon, hogy vajon miért hoz tojást a nyuszi. Hiszen a nyuszinak és a tojásnak vajmi kevés köze van egymáshoz. Kislánykoromban végül arra a következtetésre jutottam, hogy a tyúkok és a nyuszik összedolgoznak… A tyúk adja a tojást, a nyuszi megfesti, s mivel ügyesen el tud ugrálni mindenhova, ezért ő is hordja szét. Nagy csalódás volt, amikor rájöttem, az elméletem téves. Hiszen olyan sokat agyaltam rajta. Most már azért belátom, a valóságnak több értelme van. 🙂
A tojás már ősidők óta a termékenység szimbóluma. A születés, a teremtés jelképe, a kereszténységben a feltámadást szimbolizálja. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet jelképezi. S hogy miért éppen piros tojás? A piros szín Jézus kiontott vérét hivatott jelképezni.
Nyuszi
Nyuszi hopp, nyuszi hopp, máris egyet elkapott! Tuti mindenki ismeri ezt a mondókát. Nekem húsvétkor mindig az eszembe jut. J Minden évben készítettem fészket a nyuszinak, hogy oda tudja szépen rakni a csokitojást. Rendre meg is találta a fészket, de nem sikerült mindent beletennie, néhány csokitojás kigurult a kosárkájából ugrabugrálás közben, amiket persze hatalmas örömmel szedegettem össze. El is könyveltem magamban, hogy milyen cuki ez a nyuszi, hogy bevállalja ezt a nehéz munkát, hisz nem lehet egyszerű tojással teli kosárral ugrándozni. 🙂
A valóságban persze nem a jófejsége miatt kötődik a húsvéthoz a kis szőrpamacs. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. A húsvéti Holdban állítólag egy nyúl képét vélték felfedezni, illetve, szaporasága okán a nyúl is a termékenység egyik szimbóluma volt – ezek miatt kapcsolták a húsvéthoz.
Barka
Húsvétkor mindig volt az asztalon egy csokor barka, amit teleaggattunk hímes tojással. Színes kavalkád lett a végeredmény, bár sajnos nem élte túl az összes tojás az ünnepet. Valamilyen véletlen folytán biztosan mindig akadt legalább egy, amit sikerült összetörnünk. Na, de vissza a barkához! A barkaágat sokan még ma is megszenteltetik a templomban.
Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaág a béke jelképe, s a hagyomány úgy tartja, hogy Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. Az éghajlati különbségek miatt nálunk a barka vette át ennek szerepét.
Locsolkodás
Na, igen, a locsolkodás… Sokan szeretik, sokaknak viszont nem igazán van ínyére a dolog. Én magam mindig élveztem a húsvéti locsolkodást, mert az némi izgalmat csempészett az ünnepbe.
A locsolás húsvéthétfőhöz fűződik. Bár a legtöbben már csak kölnit használnak hozzá, eredetileg a víz szolgált ennek alapjául. A víznek ugyanis tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. Így hát mindegy volt, milyen az időjárás, a lányok bizony nem úszták meg a „fürdést”.
