Poór Tibor: Az én álláspontom a szakmai stáb hiányosságaira és lépéseire ismert, a klubunk pedig nyilván az alapján döntött, hogy elégedett volt-e vagy sem a szakmai stáb munkájával. Előre tekintek, tehát Storck úrnak köszönöm a 2016-os bámulatos nyarat, és a tavalyi érdekes őszt, most viszont már előttünk áll nem egy feladat. Elsősorban „behúzni” a szereplés jogát a nemzetközi porondon, helyrehozni a mulasztásokat egy-egy poszton – lásd a kapusedzőit -, felállítani egy új, élettel teli stábot, és mindent megtenni azért – a jogos üzleti célok mellett – hogy a csapatba beléivódjon az, ami jellemző a mi közösségünkre, mert a DAC és a szurkolói háttere nem átlagra, hanem nagy dolgokra van „ítélve”. Ez a közösség képes nagyon nagy dolgokra, ha adja önmagát! Hajrá, DAC!
Szigeti Attila: Edzők és az érintettek között van egy mondás – edzősors. Azt gondolom Bend Storck dunaszerdahelyi ténykedése úgy indult, mint a magyar válogatottnál. Talán úgy is ért véget?! Miért? Erre a kérdésre sokan „sejtjük” a választ, és meg is van a véleményünk. Egy egyesülettől ha távozik az edző, majd jön helyette a másik, mert sokuknak csak egy munkahely. Véleményem szerint nem ő volt az igazi, az igazi majd jönni fog, és nekünk mindegy lesz, ki az a személy, csak már legyen.
