A böjtölésről – Ezt nem etetitek meg velem!

A cikk megjelent a Klikk Out 2021/01-05. számában.

Fotók: Pexels.com

Ha az újévi fogadalmad az volt, hogy idén végre leadod azt a pár plusz kilót, és valóban neki is fogtál a diétádnak, jó eséllyel így, májusra már feladtad a dolgot, esetleg vissza is szedtél minden lekínlódott dekát. Ha még mindig becsülettel tartod magad, az igazán tiszteletre méltó, amennyiben pedig nem, nos… Csak papíron egyszerű a dolog. Arról már írtunk, hogy a különböző étrendek hogyan is működ(het)nek, de mi a helyzet akkor, ha épp az étkezés hiánya lenne a lényeg?

Az utóbbi időben eléggé divatba jöttek a különböző böjtölésen alapuló fogyókúrák, melyek a súlycsökkentés mellett egyéb egészségügyi előnyökkel is kecsegtetnek. Divatba jöttek, mondom, de az igazság az, hogy azért nem teljesen új dologról van szó. A legtöbb hagyományos vallás is előír bizonyos időszakokat, amelyek alatt tiltja bizonyos ételek fogyasztását, vagy egyenesen koplalást követel meg a hívőktől. Az étel kihagyása egyfajta megtisztulást szimbolizál, illetve az önmegtartóztatáson keresztül vezet el az istenhez. A böjtölés viszont a nem vallásos ember számára is hordozhat többletjelentést – mintegy az akaraterő próbájaként is felfogható.

Érdekelhet: 

Ettől lesz kutya bajod? – Az Ivermektinről

Kövezzetek meg! – Kristályok és kövek a gyógyításban

Rovatunk további cikkei pedig ITT.

A böjtnek kismillió formája lehet

A léböjtkúrák során például a szilárd táplálékról mond le az ember néhány napra. Teákat, gyümölcs- és zöldségleveket, leveseket lehet fogyasztani, persze ahány helyen nézed, annyi változatot találsz.

Mostanában kezd a kutatások középpontjába kerülni az intermittent fasting, vagyis az időszakos böjt gyakorlata. Ennek is több formája létezik. Van, aki csak a nap egy bizonyos részében, mondjuk egy nyolc órás időintervallumban fogyaszt táplálékot.  Van, aki heti egy vagy két napon koplal, a többi napon viszont a megszokott módon étkezik. Egyesek pedig ezt a kettőt kombinálják.

Fontos megemlíteni, hogy az időszakos böjtöt életmódszerűen alkalmazzák, tehát hosszú távon. A böjtölésnek azonban léteznek ezeknél extrémebb formái is, mint például a vízböjt, mely során néhány napig, esetleg ennél jóval hosszabb ideig a vízen kívül egyáltalán nem vesznek semmit magukhoz a böjtölők.

Miért veszi rá magát erre a fajta önsanyargatásra bárki?

Nyilván kevéssé kellemes a nap nagy részében, pláne annál hosszabb ideig nem enni semmit. A haverokkal is csökken a programlehetőségek száma: nem fog jól esni éhesen végignézni, ahogy pizzán csámcsognak, vagy épp sört kortyolgatnak, míg mi savanyúan szorongatjuk a vizespalackot. Az előnyök azonban ezt ellensúlyozhatnák. A léböjtkúrák például azt ígérik, hogy energikusabbak leszünk, és megtisztítjuk a szervezetünket a különböző felhalmozódott méreganyagoktól. Nos, az első állításra nehéz gombot varrni, hiszen az egy szubjektív dolog, és miért is ne érezhetné jól magát a kúrát követő? Hiszen tesz az egészségéért, valószínűleg több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, mint az átlagos napokon, ráadásul ha tényleg betartja az előírásokat, akkor káros szenvedélyeiről is kénytelen lemondani. Biztos nem árt, ha pár napra leteszi a cigit, kihagyja a pohár bort, és/vagy nem pattogtat kukoricát az esti filmhez.

A méregtelenítés viszont már egy másik dolog: azt a szervezetünk, köszöni szépen, maga elvégzi az erre szakosodott szervek segítségével, léböjtkúra ide vagy oda.

Csakhogy egyéb előnyökkel is számol az, aki belekezd a dologba. Nyilván a fogyás az egyik. Monique Tello dietetikus cikkében leírja, mi az időszakos böjt mögötti alapötlet. Végtelenül leegyszerűsítve: Ha egy ideig nem fogyasztunk táplálékot, a test nem a kajából nyert cukrokat fogja égetni üzemanyagként, hanem zsírégető üzemmódra kapcsol. Minél hosszabb ideig nem eszünk, annál tovább működünk így, szóval szép lassan megszabadulunk az úszógumitól. És ez nem minden, hiszen a tanulmányok szerint a vérnyomás is csökken, illetve a vércukorszint is szuperül kordában tartható, azaz a cukorbetegség megelőzése szempontjából is nagyon ígéretes a dolog.

Az időszakos böjt jót tehet a memóriának és úgy általában a szöveteink egészségének is.

Miért nem érdemes meggondolatlanul belefogni mégsem?

Abban az orvosok és dietetikusok között elég nagy az egyetértés, hogy bizonyos csoportoknak nem kéne erőltetni ezt a dolgot. Ilyenek a 18 év alattiak, várandós vagy szoptató kismamák, azok, akik küzdöttek már valamiféle étkezési zavarral, akik gyógyszert szednek a vérnyomásukra, illetve akiknél már kialakult a cukorbetegség, hiszen ott az inzulinszint ingadozása veszélyes lehet.

Judita Tkáčová étrendspecialista a Lovci šarlatánov című könyv vonatkozó fejezetében figyelmeztet, hogy a koplalás stresszhelyzet a szervezet számára, befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, megterheli a vesét, izomtömegvesztéssel járhat, illetve a hormonháztartást is felboríthatja. Utóbbi miatt azoknak a nőknek sem ajánlják, akik a közeljövőben terveznek családot alapítani, illetve azoknak sem, akik pajzsmirigyproblémákkal küzdenek. Néhány napnál hosszabb ideig csak vizet fogyasztani pedig még akkor sem nyerő ötlet, ha egyébként makkegészséges vagy. Az esetleges böjt után aztán nagyon kell vigyázni a táplálkozás újrakezdésével – csak nagyon lassan, fokozatosan lehet visszavezetni a táplálékot – a sietséget nemcsak a gyomrunk bánhatja, még életveszélyes is lehet.

A lényeg, hogy bármi ilyesmin töri is valaki a fejét, mindenképp érdemes az orvosával konzultálnia, mielőtt belefog. Pláne fontos ez abban az esetben, ha egészségügyi problémákkal küzd – hiszen akkor van a legnagyobb veszélye annak, hogy több kárt csinál, mint hasznot.

Ugyan van némi bizonyíték arra, hogy a kemoterápiával kombinált böjt segíthet a rákkal való küzdelemben, és jelenleg is több kísérlet folyik annak a megállapítására, hogy mely esetekben érdemes alkalmazni, elegendő adat híján semmiképp sem ajánlják a saját szakállra való kísérletezést, mert az nagyon veszélyes lehet.  

Na jó, de lefogyni csak lefogyok, vagy nem?

Hát, ha be bírod tartani a dolgot, akkor jó eséllyel igen. Inkább az a kérdés, hogy mennyi időre. Az emberi szervezet ugyanis sokkal ügyesebb, ha hízásról van szó, mint ha fogyásról, és épp a legrövidebb idő alatt leadott kilókat hajlamos a leggyorsabban visszaszedni. A hosszabb ideig tartó koplalás ráadásul zsírraktározásra is ösztönözheti a szervezetet, tehát az is előfordulhat, hogy több kiló mászik vissza, mint amitől sikerült megszabadulni.

A legjobb esély a tartós súlykontrollra emiatt az időszakos böjt mellett van, amit ugye életmódszerűen kell csinálni. Itt is vannak azonban buktatók.

Egyrészt beletelik egy kis időbe, míg átállsz, addig meg jó eséllyel szemmel fogsz verni mindenkit, aki eszik azokban az órákban, amikor neked nem szabad. Másrészt csak akkor van értelme, hogy ha nem tolsz kirántott fagyit akkor sem, amikor épp ehetsz. Erős biológiai késztetést fogsz érezni, hogy az összes kihagyott fogást kompenzáld, és ha nem állod meg a dolgot, paradox módon még hízhatsz is ahelyett, hogy fogynál. Ettől függetlenül simán lehet, hogy ezt neked találták ki, és valamilyen oknál fogva könnyebben tudod tartani ezt, mint mondjuk a kalóriaszámlálgatós dolgot, mindenesetre a lényeg, hogy jól érezd magad a bőrödben, és ne kelljen egész nap azzal foglalkoznod, hogy mit (nem) eszel.

Így, a végére tartozom egy vallomással: a cikk írása közben nem átallottam nasi gyanánt elropogtatni egy kis mandulát. Nem azért  mondom, hogy rólam vegyetek példát, de azért nem is szórom nagylapáttal a hamut a fejemre. Egyszerűen tudom magamról, hogy ezt nem nekem találták ki. Nagyon egyénfüggő, hogy kinek mi működik, de egy dolgot nem árt tudni.

Ahogy Matt Fiztgerald írja Diet Cults című könyvében, az emberi táplálkozással kapcsolatban nagyon kevés a kötelező érvényű szabály, rengeteg féle étrend mellett lehet valaki egészséges, és érezheti jól magát. Szóval, bármi is lesz a vacsora (feltéve, hogy egyáltalán vacsorázol): egészségedre!