Hogyan nyitottatok az új és más felé? Szabó Juditot, Nagy Böbét és Tarr Kálmánt kérdeztük (Ankét)
A karantén sok mindenre megtanított minket. Többek között arra is, hogyan lehetünk elégedettek akkor is, ha épp nem mehetünk sehova sem. Vajon ki milyen trükköket vetett be azért, hogy életkörülményeit javítsa, milyen új vállalkozásba kezdett, milyen új kihívást próbált teljesíteni? Mai három válaszadónk Szabó Judit, Nagy Böbe és Tarr Kálmán.
SZABÓ JUDIT
(adminisztrációs munkatárs)
Változott a habitusod a bezártság alatt? Ha igen, hogyan?
Határozottan igen! Rá kellett, hogy jöjjek a mentális egészség mennyire fontos, egyáltalán nem érdemes elhanyagolni lelkünk karbantartását. Máshogy tekintek magamra, mint korábban, már látom, hogy a benső énem nem feltétlenül azonos azzal aki visszapillant rám a tükörből. Úgy érzem sokkal elfogadóbbá váltam és a türelmet is volt időm bőven gyakorolni.
Tudatosult bennem mennyire könnyen tudok alkalmazkodni, újabb szokásokat felvenni amelyek aztán hatással vannak a gondolkodásmódomra is. Ezek pedig büszkeséggel töltenek el. A covid előtt még kínosan ügyeltem a rendre és tisztaságra, ma már sokkal lazábban állok ehhez hozzá és megengedem azt, hogy a lakás a maga tökéletlenségében is pompázzon.
Mi segített könnyebbé tenni az otthonlétet?
A bezártság által több időm jutott arra, hogy eddig számomra ismeretlen területen is kipróbálhassam magam. Közel egy éve kezdtem el figyelmet szentelni a környezettudatos életmódnak. Ennek köszönhetően pedig csomó régi-új szokást sajátítottam el. Ilyenek például az otthon is elkészíthető tisztítószerek amiket még felmenőink is előszeretettel használtak. Előnyük, hogy minimális utánajárást és időt igényelnek, pénztárcabarát az előállítási folyamatuk, természetes összetevőkből állnak és a környezetet sem terhelik olyan mértékben, mint a boltban kapható társaik.
Legutóbb a szappankészítésbe vetettem bele magam, ami számomra meglepően izgalmas tevékenységgé forrta ki magát. Szuper érzés olyannal mosakodni amiről tudod, hogy természetes alapanyagokból készült, állatokon nem volt tesztelve és még vegán is!
A természetbe való kijárás is sokat segített. A párommal karöltve felfedeztük a környező erdők rejtett zugait, ahol kiteregethettük a fejünkben felgyülemlett káoszt. Megannyi ötlet épp az ilyen kiruccanások során talált meg minket.
Mik azok a dolgok, amiket a jelenlegi, szabadabb körülmények között is megtartottál?
Megtanultam hálásnak lenni a pillanatért és a jelen nyújtotta szépséget észrevenni a hétköznapokban. Nem szeretnék folytonos rohanásban létezni, mert akkor csak felszínesen tudok az adott helyzetben jelen lenni, amelyhez később jó eséllyel nem is köt majd különösebb pozitív emlék. Néha igen is le kell lassítanod ahhoz, hogy észrevedd az élet apró örömeit. Értékelni az egészségedet, hogy van kihez hazamenned vagy akárcsak nyugiban meginni a kávédat ahelyett, hogy mogorván és sietősen magadba öntenéd az egészet.
TARR KÁLMÁN
(média designer)
Változott a habitusod a bezártság alatt? Ha igen, hogyan?
Korábban kelek. Eddig hajnali 7-ig dolgoztam technobulikban hétvégenként, most meg akkor ébredek. Egészen más életérzés reggelig a stroboszkópot nyomni a tomboló tömegre, mint mélyen aludni.
Mi segített könnyebbé tenni az otthonlétet?
Én ezelőtt csak addig voltam otthon amig aludtam, most meg mindig. Mindent kipróbáltam de nem jó otthon ülni. Mindent felújítottam és gyerekorom számítógépes játékait is újra kivittem, de semmi nem segített.
Mik azok a dolgok, amiket a jelenlegi, szabadabb körülmények között is megtartottál?
Igazából még mindig nem oldódtam ki, nem éltem még ezzel a szabadsággal… fő az elővigyázatosság!
NAGY ERZSÉBET
(online marketinges, két kamasz anyukája)
Változott a habitusod a bezártság alatt? Ha igen, hogyan?
Mivel én már 6-7 éve otthonról dolgoztam a karantén előtti időszakban is, csak a gyerekeken éreztem a változást, de azt nagyon. Egyik napról a másikra visszahúzódóbbak lettek. Főleg a fiam, aki nagyon érzékeny a külvilág rezgéseire. Egészen magába fordult, pl. a legjobb barátjával, akivel a karantén előtt afféle „borsó meg a héja“ üzemmódban léteztek, még akkor sem akart találkozni ha alkalma adódott rá kinn az utcán. Ebből érzékelhető volt, hogy baj van. Viszont ami előny, hogy a tanulásban sokkal önállóbbak lettek.
Mi segített könnyebbé tenni az otthonlétet?
Mi alapjában véve nagyon szeretünk otthon lenni, így nem kellett segítség hozzá, csak ami addig is: olvasás, pihengetés, zenehallgatás, sok beszélgetés, közös főzés és filmnézés bekuckózva a fotelba. Ja, néhány új dolog mégis eszembe jut: mindfullness és numerológia tanfolyamokra jelentkeztem, zongorázni kezdtem. Ezekre korábban kevesebb idő jutott volna.
Mik azok a dolgok, amiket a jelenlegi, szabadabb körülmények között is megtartottál?
Mivel jobban beleláttam az iskolai teendőbe, kapcsolatokba az osztálytársakkal és tanárokkal, most többet tudunk beszélgetni erről, több mindent megosztanak velem a gyerekek, ami kamaszkorúak lévén számomra külön ajándék! Maradtak a tanfolyamok is. 🙂
