POÓR TIBOR: Aki nem látta a meccset, csak az eredményt, azt mondhatná, hogy papírforma. Igen, de nem hiányzott sok, mert a portugálok elég sokáig szenvedtek, és nem tudták kihasználni a percről percre egyre inkább tapasztalható fáradtságot a hazai csapatnál. A meccs elejétől a levegőben lógott a portugál gól, a különbség a kvalitásban érezhető volt, de kiemelném, hogy a csapat, a játékosok több szempontból a határaikon játszottak. Szoboszlai és Kalmár nélkül a taktika is egyértelmű volt. Amikor egy néző látja, hogy mit ad ki a csapata magából a vereség ellenére, csak az következhet, ahogyan ez a csodálatos hazai nézősereg reagált a kicsit sokkoló három gólra… Többet holnap Szigivel, reggel forgatunk… Ja, még egy dolog… András alaposan nekiment Ronaldónak…
SZIGETI ATTILA: Bevallom őszintén csak a magyar küzdőszellemben és a szerencsében bíztam a magyar válogatott első Eb-meccsén, viszont a jóllakott portugálok a 84. percig jó partnerek is voltak, ebben a lassú, lagymatag iramban haladó mérkőzésen. Rossi mester mindent megpróbált taktikailag, de az egyénileg sokkal képzett portugálok elfárasztották fizikailag és szellemileg is a csapatunkat. Az viszont tény, hogy nagyot küzdöttek a magyarok, és a vereség ellenére futballünneppé változtatták a szurkolók a mai napot. Lehet, sokan nem értetek egyet – a mellesleg kitűnő teljesítményt nyújtó –Schäfer Andris lecserélésével, de ez Rossi taktikai terve volt. Szerintem Andris az elkövetkezőkben sok szerepet fog kapni a magyar válogatottban. Hajrá!
