NYITÓKÉP: GOCOŇ PÉTER
Egy esztendő hosszú idő, egy esztendő alatt az alkoholista leszokik a piáról, a dohányos ember a bagóról. Leszokik, de sosem lesz teljesen tiszta, legfeljebb absztinens, örökké az alkalmat leső, sötétben bujkáló, csendben reszkető. Egy esztendeje nem voltam, nem voltunk meccsen, nemhogy DAC-meccsen, semmilyenen. Ennyi idő alatt egy szurkoló leszokik a fociról, leszokik, de sosem lesz tiszta. Mindig sóvárog a lelátó után, napjában többször körbekerüli a stadiont, aztán beleun, mert mindhiába, sosem érezheti a zöld gyep illatát, a kiömlő sör fanyar és egyben édeskés ízét, zamatát. Egy esztendőm hatalom, s közben második lett a csapatom.
Úgy éreztem, már nem megy az írás! Egy „foteldrukkernek” nincsenek érzései, ezáltal ihlete sincs, ha nem kapja meg rendszeresen az impulzus adagját. „Drog” ez! Csupán a szenvedély nem elég, a szenvedélyt táplálni is kéne néhanapján, újra és újra plántálni a friss hajtásokat, levágni az elszáradt indákat. Együtt üvölteni a többi szurkolóval, gólért fohászkodni a kilencvenedik percig, átélni a diadalt, vagy „belehalni” a kudarcba. Eltelt a nyári felkészülés úgy, hogy valóban nem fogtam DAC-tollat, egy esztendőm hatalom, közben a Partizant kapta a csapatom. Felcsillant a szemem: Vajon milyen esélyeink vannak, mekkora az erőnk, ki visz át minket a túlpartra? Ki énekeli tovább Európában az ősök sárga-kék énekét? Ellenfelünk a Partizan Belgrád, a „gőzhenger”, szurkolói csoportjuk a Grobari, vagyis a „sírásók”, nemcsak a füstjük nagy, a lángjuk is. Egy esztendőm hatalom, majd nemrég logót is cserélt a csapatom…
UEFA Konferencia-liga! Aztán eljött a meccsnap, már „harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset”! Egy esztendőm hatalom, egy esztendőm eladom!
Ismét leültem hát a televízió képernyője elé azzal a tudattal, hogy bármilyen eredmény is szülessen aznap este, a visszavágóra valószínűleg még mindig nem jutok be a DAC-stadionba. Pedig ’87-től onnét csupán egy „európai” találkozóról hiányoztam – igaz, arról mindenki! Limasszoltól Belgrádig – Egy kisváros európai kalandjai.
Az első félidőhöz kb. annyi közünk volt, mint kiskutyának a nyávogáshoz. Nagyon megilletődve léptünk pályára, szinte összemosódtak a formációk, se védelem, se középpálya, ebből adódóan a csatársorunknak is hasztalan a léte. A Partizan huszonhétszeres bajnok, mondom ezt úgy, hogy szerintem a szurkolótáboruknak sokkal nagyobb híre van, mint magának a klubnak. Van, vagyis volna esélyünk, ha a nyári felkészülést a játékosállomány terén picit komolyabban vesszük, ha hangyányit nem csak a „felesleges körítéssel” foglalkozunk! Duzzogok, de sárga-kék a szívem, felperzselt aranysárga gabona és haragos, megáradt Duna!
Jedlának köszönjük meg az első játékrészben mutatott bravúrjait! Helyenként a hideg futkosott a hátamon, ugyanolyan dezorientáltan kapkodtam levegő után, mint a fiúk a belgrádi tüzes katlanban.
Számba véve a hiányzóinkat, be kell vallani, nem sok eséllyel kecsegtetett a második játékrész, ismét Jedla tartotta a frontot. Nincs Kalmár, Davis, Blackman, Ramirez, Vida Máté… elveszett a jobbszél, homályban a bal, sajnos több játékosunk miatt a ligában is álmatlan éjszakáink lehetnek még. De a szerencse mellénk állt, majd a labdával is jobban megbarátkoztunk. És lám, a hazai fekete-fehér szurkolók – ez a félelmetes sereg, akik, ha „kell”, a pályát felássák mérgükben, vagy egymás közt is hajba kapnak – elkezdtek fütyülni. Nekem ez óriási felismeréssel hatott, egyben igazolta a meglátásaimat velük szemben. Na ők a visszavágóra nem jöhetnek, nekünk pedig lesz – ha minden igaz – kétezer szurkolónk az Arénában. Egyáltalán nem volt jó meccs, de talán az edzőnk szava eljutott a fejekbe.
1:0 oda, egy hét múlva visszavágó Dunaszerdahelyen. Németh Antalt megkérném, hitesse el a játékosainkkal, hogy mi ebből a párharcból bizony továbbjuthatunk!
S akkor én „tiszta szívvel betörök…”, akár József Attila anno a versében. Ha már a pajzsotokkal hadonásztatok, mutassátok meg, mennyit értek!
Mindent bele, DAC!
Utóirat: Gratulálok a sepsiszentgyörgyiek Nagyszombatban elért teljesítményéhez is!
Partizan Belgrád – DAC 1904 1:0 (1:0)
DAC: Jedlička – Kružliak, Beskorovainyi, Brunetti – Vera, Fábry (60. Nebyla), Balić (75. Njie), Schäfer, Moumou (61. Ciganiks) – Divković (75. Nicolaescu), Taiwo (80. Sharani).
KAPCSOLÓDÓ:
A SzerdaHelyzet nyilatkozik a Partizan Belgrád–DAC (1:0) mérkőzésről
