Nem érdemes mérgelődni, avagy belefogj-e a következő tisztítókúrádba?| Sárkány ellen sárkányfű
A cikk megjelent a Klikk Out 2021/08. számában.
Fotók: Pixabay.com
Emberek vagyunk, s mint efféle, gyarlóságunkban karácsonykor, húsvétkor, születésnapon vagy lakodalmon jól degeszre tömjük a hasunkat, s talán még fel is öntünk a garatra. Másnap, esetleg az ünnepek végeztével pedig fájó fejjel, illetve gyomorral kelvén felébred bennünk a lelkiismeret és a vágy, hogy soha többé ne együnk-igyunk (jövő hét szombatig). De legalábbis kéne egy kis pihenő, amikor megtisztítjuk a szervezetünket, megszabadulunk minden méregtől, és könnyebb lélekkel (és talán egy-két kilóval könnyebb testtel is) vethetjük majd bele újra magunkat a hétköznapokba. De hiszen éppen erre találták ki a detoxot, azaz a különféle méregtelenítő kúrákat! Nosza, barátunk a böngésző, csapjunk is bele egyből valamelyikbe?!
Ha azt hiszed, ez valami új hóbort, tévedsz.
Amint azt Dr. Sydnee McElroy is írja az orvostudomány történetével foglalkozó, mellesleg felettébb szórakoztató Sawbones című könyvében, a tisztítókúra alapötlete nagyon régi, az ókorba nyúlik vissza. Az orvosi eskü kapcsán bizonyára ismerősen hangzik Hippocrates neve. Na, már ő is úgy gondolta, hogy a koplalás megtisztítja a testet és a lelket, de a különböző korokban és kultúrákban más és más megtisztulási rituálék voltak hivatottak garantálni a testi-lelki egészséget. Az Európában sokáig uralkodó testnedv-elmélet szerint például a négy különböző testnedv: a fekete és sárga epe, a vér, illetve a nyál valamelyikének túltengése vagy hiánya okozta a betegségeket. Gyógyítani pedig ezek szabályozásával, harmóniába hozásával lehetett, például a sokáig „divatos” érvágással, de az ajurvédikus orvoslásban a „rossz” vér lecsapolása mellett még helye volt a különböző beöntéseknek, hánytatásnak is. Hiába, már régen sem volt kellemes betegnek lenni.
Manapság szintén nagyon sokan érzik szükségét a szervezetük megtisztításának, egyrészt különböző káros szenvedélyek, a modern életmód és az azzal összefüggő civilizációs betegségek miatt, másrészt a rengeteg feldolgozott élelmiszer fogyasztása kapcsán, vagy éppen azért, mert a tisztítószerekkel, esetleg különböző szépségápolási szerek túlzott használatával úgy érzik, nem tesznek valami jó szolgálatot saját maguknak.
Az alapfeltevés az, hogy a szervezetünkben a mindennapi élet során különböző méreganyagok halmozódnak fel, melyek szépen lassan tönkreteszik a belsőnket, többek között emésztési problémákat, bőrbajokat, valamint szerteágazó szervi megbetegedéseket okozva.
Mindenképpen ajánlják a tisztítókúrát, ha mondjuk felfúvódást, fáradékonyságot, memóriazavarokat észlelsz magadon, allergiákkal vagy gyakori fertőzésekkel küzdesz, vagy egyszerűen csak valami nem klappol, még ha nem is vagy kimondottan beteg.
Belefoghatsz ezer meg egy féle módon
Ajánlott módszerekben vagy terápiákban ugyanis nincs hiány. Léteznek különféle időszakos diéták, léböjtkúrák, melyeknek méregtelenítő hatásokat tulajdonítanak, s melyek egy rövid böngészés során nagyon egyszerűen elérhetőek. Persze más kérdés, hogy mennyire egyszerű, vagy inkább kellemes ezek betartása a hétköznapi halandó számára, ugyanis vannak meglehetősen extrémek is ezek között, de hát már nagymamáink is tudták, hogy a szépségért szenvedni kell. Na jó, jelen esetben inkább az egészségért, bár e diéták zöme azzal is kecsegtet, hogy lefarag rólad néhány kilót, a szépségideál pedig nem kicsit változott meg a milói vénusz ideje óta, ugyebár.
Aki viszont nem igazán preferálja az önsanyargatás gyomron keresztül folytatott formáját, annak sem kell különösebben elkeserednie: se szeri, se száma a különböző táplálékkiegészítőknek, lábtapaszoknak, lábfürdőknek, fülgyertyáknak, de lehet masszíroztatni vagy szaunázni is a cél érdekében.
Az orvosok azonban már nincsenek feltétlenül oda ezért az egészért.
Ahogy Boldogkői Zsolt írja Hiénák a betegágy körül című könyvében, ugyan teljesen logikusnak tűnhet, hogy a modern életmód következtében eltelünk mérgekkel, melyektől ily módon szeretnénk megszabadulni, szervezetünknek normális körülmények között még sincs szüksége semmiféle tisztítókúrára. Kiválasztórendszerünk ugyanis remekül megbirkózik a feladattal. Elsősorban májunk és vesénk segít minket a méregtelenítésben, a nem kívánatos dolgok pedig főképp a vizeleten és székleten keresztül intenek búcsút nekünk.
A detox fogalma persze a nyugati orvoslástól sem idegen, ám mint Edzard Ernst doktor Trükk vagy terápiájában emlékeztet, más dolgot takar: egyrészt a szervezet alkoholtól vagy drogoktól való megtisztítását, az azokról való „lejövést”, másrészt pedig a súlyos, például nehézfémek általi mérgezés kapcsán használják. A nem ebben az értelemben emlegetett méregtelenítő kúrák azonban Ernst szerint szinte sosem beszélnek valamely konkrét méreganyagról, inkább csak általánosságban arról, hogy a szervezetben toxinok gyűlnek – pedig ha konkrétat mondanának, akkor mondjuk egy vérteszttel simán mérni is lehetne, hogy ugyan mitől is szabadítottak meg minket az adott eljárás során.
Dokink szerint eme terápiák zöme, ha nem is csinál semmi egetrengetőt, legalább ártalmatlan. Jó például szolgálnak erre némely méregtelenítő lábfürdőkészülékek. Ha a páciens beleteszi a lábát a kis lavórba, a víz lassacskán látványosan elszíneződik, s máris lehet is hüledezni azon, hogy mennyi méregtől szabadultunk meg ily rövid idő alatt. A lavór vize azonban akkor is ugyanúgy elszíneződne, ha nem volna benne egy fia láb sem, a végbemenő egyszerű kémiai folyamat miatt… Huncut egy dolog ez az elektrolízis.
Sajnos azonban nem mindegyik detoxifikáló módszerről mondható el, hogy teljesen veszélytelen lenne. A beöntésen alapuló terápiák során például, ha a kelleténél kissé „lelkesebben” végzik azokat, átszakadhat a vastagbél, a vizelethajtáson vagy hashajtáson alapuló módszerek pedig könnyen kiszáradáshoz vezethetnek, annak meg már a fele se tréfa…
Szóval akkor az egésznek semmi értelme, és hagyjam is a francba?
Nos, abban az értelemben, hogy valamiféle titokzatos méreganyagoktól szabadulhatnánk meg, valóban nincs értelme a tisztítókúráknak. Ésszerű ajánlásokra azonban akadhatunk a detoxot népszerűsítő cikkekben.
Például az biztosan csak jót tehet, ha már nem isszuk meg azt az utolsó felest, mert úgyis mindenről az tehet. Viccet félretéve, nem árt megpihentetni a májunkat az ünnepek lecsengésével, ahogy kimondottan jó tanács az is, hogy egészségesebben étkezzünk, fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, szüneteltessük a dohányzást, igyekezzünk csökkenteni a stresszt, és többet mozogni, vagy épp bújjunk ágyba még időben, mert az alvás nemcsak szépít, hanem gyógyít is. Nem különösebb csoda, ha a kúrák befejeztével kissé jobban érzi magát az ember. Viszont ezeket a tanácsokat leginkább hosszú távon lenne érdemes megfogadni, nem csupán a tisztítóterápia relatíve rövid idejére korlátozva. Várandós vagy szoptatós anyukák, valamint akut betegek pedig jobban teszik, ha nem kísérleteznek a detox extrémebb formáival.
A sokat emlegetett Ernst professzor szerint tivornyák (értsd: karácsonyi bejglimaraton, lakodalom, húsvéti enyhébb sonka- és szeszmérgezés) után pedig bőven elég, ha sok folyadék fogyasztásával, kis testmozgással, észszerű táplálkozással és sok pihenéssel adunk a szervezetünknek időt a regenerálódásra, hiszen a terapeuták az ügyfeleket sokszor nem is annyira a méreganyagoktól, mint inkább néhány bankjegytől szabadítják meg.
