Ma, amikor a világ megannyi részén éppen ezekben a napokban elsősök milliói ismerkednek a betűkkel, nem szabad elfelejteni, hogy van a népességnek egy bizonyos része, egész pontosan a Föld összlakosságából egy kicsit kevesebb mint egymilliárd ember, akik írástudatlanok. Szeptember 8-át 1965-ban nyilvánította az UNESCO az analfabetizmus, azaz az írástudatlanság ellen harc világnapjává.
Az általános definíció alapján az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén vagy nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem tud se írni, se olvasni.
Világviszonylatban az arab világban a legrosszabb a helyzet, őket azt az afrikai Szomália és Kongó, valamint Kína és Amerika egyes részei. Előbbiekben a legnagyobb problémát még mindig az okozza, hogy a lánygyermekek egyáltalán nem látogathatják az oktatási intézményeket, így nem csoda, hogy általánosságban szinte minden országról elmondható, hogy az írástudatlanok 2/3-a nő.
Az iskolai intézményekbe egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben, valamint olyan helyen, ahol alacsony az életszínvonal, rossz az egészségügyi ellátórendszer és a pedagógusokat képző intézmények színvonala nagyon alacsony, vagy legalábbis nem elégséges.
Szlovákiában a legutóbbi adatok szerint körülbelül 7000 írástudatlan él, ez az adat a Statisztikai Hivatal szerint nem teljesen pontos, mivel csak azt mutatja, ennyi ember jelölte be a legutóbbi népszámlálás során, hogy iskolát nem látogatott. Az írástudatlanok nagy része főként az ország dél-keleti részében él, gyakran akár három nyelvet is beszélnek (magyar, szlovák, roma, keletebbre ukrán), de az aláírásukat három csillaggal helyettesítik.
Az analfabetizmus különböző formái ismertek, létezik elsődleges, másodlagos és funkcionális analfabetizmus. Egy 2018-ös felmérés alapján azonban a fiatalok körében ijesztően magas a funkcionális írástudatlanság, mely azt jelenti, hogy az illető személy ismeri a betűket, írni-olvasni tud, de összefüggésében nem képes értelmezni az adott szöveget, nem érti a szöveg logikáját, így nem képes új információk befogadására, ez megakadályozza őt például akár a továbbtanulásban. A funkcionális analfabetizmus nem szervi eredetű betegség, nem fiziológiai elváltozás, hanem egy műveltségi állapot.
Források:
https://en.unesco.org/news/new-resolution-calls-unesco-continue-its-catalysing-role-fight-against-illiteracy
https://www.oecd.org/pisa/PISA%202018%20Insights%20and%20Interpretations%20FINAL%20PDF.pdf
