Ne cicózz, kapcsolj ki!
Egy héttel ezelőtti ankétunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan kuckóznak be otthon, a közelgő, egyre hidegebb őszi estéken és mi a kedvenc elfoglaltságuk ilyenkor.
Ma azzal foglalkozunk, hogy hogyan érdemes megálljt parancsolni rohanó életünknek, és egy pillanatra belefeledkezni a semmittevésbe.
Nem a télen lefoglalt nyári vakációkra gondolunk most, hanem azokra a spontán kiruccanásokra, sétákra, hosszú hétvégékre, amiket nem terveztünk hetekkel, sem napokkal előre, hanem többnyire hirtelen döntés eredménye.
Lassan túl vagyunk a tanévkezdés első húzós hónapjain, s vele egyidőben a harmadik negyedév is véget ér, úgyhogy októberben, novemberben egy pillanatra mi is fellélegezhetünk. A szükséges otthoni rezsim szépen beállt a gyerekekkel, a munkahelyen, már csak kisebb erőfeszítés kell, ahhoz, hogy sínen tartsuk az életünket, így nagyobb figyelmet szentelhetünk annak, hogy picit lazítsunk.
De hogyan?
1.) Először is próbálj rájönni, milyen típusú pihenésre volna szükséged. Van, aki az aktív sportokat kedveli, nekik felesleges wellnesshétvégét ajánlani, hiszen valószínűleg meghalnának az unalomtól. Azoknak viszont, akik a passzív pihenés mellett teszik le a voksukat, nem való a hegymászás, sem a kerékpártúra.
Tehát először is próbáld eldönteni, hogy a jelenlegi megterhelések mellett, amik a hétköznapokban érnek, mi az, amire a testednek és az elmédnek is szüksége van.
2.) Szerencsések azok, akiknek könnyebben megy a napi rutin kialakítása. Ugyanis ők képesek arra, hogy azonnal kiegyensúlyozzák a stresszes szituációkat olyan reggeli, vagy esti programmal, amik nyugtatólag hatnak rájuk. Ilyen lehet napindítóként a reggeli futás, jóga, vagy egy vallási, filozófiai könyv olvasása erkölcsi iránymutatóként, vagy akár egy keményebb esti csapatedzés, esetleg konditeremben eltöltött pár óra, amikor kinyújtod magadból a feszültséget és erősíted a tested.
Már csak egy ilyen ismétlődő tevékenység is segíthet abban, hogy legyen mit várnunk aznap. De erősíti még az önkontrollt, valamint a koncentrációt, hiszen az időnkkel is pontosan kell gazdálkodnunk ahhoz, hogy minden beleférjen, amit elterveztünk.
3.) De azok se keseredjenek el, akiknek nem megy ilyen egyszerűen a hétköznapok pontos megtervezése és végigvitele. Vannak akik, hétről hétre, napról napra, sőt óráról órára élnek. Nekik például fogalmuk sincs, hogy délután ugyanúgy kedvük lesz-e bizonyos dolgokhoz, mint délelőtt. Ezért kevésbé megfontoltan ugyan, de zsigeri bizonyossággal képesek dönteni arról, hogy mit akarnak, márpedig most. Nekik olyan kikapcsolódás ajánlott, amikhez nem szükségesek komolyabb előkészületek, sem útiterv sem bevásárlólista, sem előre utalás, sem különleges felszerelések. Kevesebb cucc, több öröm? Kérdezhetnénk tőlünk és valószínűleg teljes bizonyossággal vágnák rá: naná!
A fentieket elnézve szinte mindegy is, pontosan merre indulunk, mit választunk, a lényeg az, hogy csináljunk valamit, tegyünk a stressz ellen. Nem csak magunkért, hanem a családunkért is.