A cikk megjelent a Klikk Out 2021/09. számában.
Gyerekkorom óta él bennem egy fantasztikus kép Afrikáról: a világ legelső proto-embere valóságba mondta az első történetet, amely évmilliókkal később is egy absztrakt faként gyökerezik a földben, a levegőben, a virágokban, az állatokban és maga az emberi lélek legmélyében is. Vajon egy történetnek van varázsereje, vagy pedig csak élettelen betűk sokasága? Ha hangosan felolvassuk és kimondjuk a szavait, azok valósággá válnak? Vagy mindössze mi tulajdonítunk neki erőt, és csakis rajtunk múlik, hogy elhisszük-e vagy sem?
Chigozie Obioma “Halászok” című regénye a ’90-es években játszódik, Nigériában. Akure városában, négy fiatal fiútestvér a történetek és a babonák gonosz indáiba tekeredve belerántják magukat egy szívszorító tragédia végeérhetetlen folyásába. Obioma gyönyörűen megírt és mélyen megrázó műve igazi misztikus történet: ősidők óta meséljük, újra és újra, mindig új szavakkal keltve életre.
