Ez egy üzenet most Neked szól, kedves barátom. Aki itt vagy, aki figyelsz és hallgatsz. Azt szeretném, hogy az általam írott sorok kitöltsék most a teljes látótered!
Összehasonlíthatatlanul mások lettünk az utóbbi években. Te is, én is. Elvesztettünk valamit. Olyan dolgot, amiról nem hittük, hogy valaha veszélybe kerülhet. Olyanok lettünk, mint a békák, akiket szépen lassan felforralnak. Észre sem vettük, hogy halálra főznek, csak már amikor késő volt, csakis akkor, amikor már döntésképtelenek lettünk. S hogy mi miatt? A vírus miatt. S hogy kik miatt? Az oltottak és oltatlanok miatt. Mindegy melyek közül való vagy, Téged is érint a kiközösítés, ha egyikhez tartozol, a másik közösít ki, ha a másikhoz, akkor emezek mondják, hogy nem vagy idevaló.
Szeretnélek megkérdezni, kedves Olvasóm, aki figyelsz és aki velem együtt éled át ezt a helyzetet, hogy Te mit teszel, hogy élsz? Mit gondolsz erről? Hogy van a családod, akik fontosak neked és törődsz velük? A barátaid, a szeretteid hogyan gondolkodnak erről?
A béka megfőtt. Eltűnt az érzékenységünk, a megértésünk a másik csoport véleményével szemben. Ez az, ami a legfájdalmasabb. Még az a kicsi empátia is megsemmisült a szavak atmoszférikus légterében, ami eddig tartotta bennünk a lelket, hogy bármi legyen is, meghallgatásra találunk. Most valahogy egy mérce van csak, oltott vagy, vagy oltatlan. Az talán mindegy is, hogy milyen ember.
Félsz belegondolni abba, hogy mi következhet ezután? Nem csodálom. Én is. Az érzéketlenségünk következménye a teljes elhidegülés és közöny lehet, amit azok a szenvedő embertásaink sínylenek meg leginkább, olyanok, akiken talán egyedül a mi kinyújtott kezünk segíthet.
Ápoló, orvos, tanár, nevelő, zenész, szülő, eladó, politikus, újságíró, bemondó, bárki légy is, tudd, hogy nekünk, legyünk bármely csoport tagja is, szükségünk van Rád! A megfelelő tájékoztatásodra, odafigyelésedre, törődésedre, vagy csak egyszerűen arra, hogy meghallgass minket, amikor kétségeink támadnának. Légy ott, amikor kellesz, amikor kihalni látszik az emberség és a virtuális terünk tele van megalázó, frusztráló szavakkal, ítélkezéssel, gyűlöletkeltéssel. Fogj kézen, nézz a szemünkbe és hitesd el velünk, hogy a való életben ez mégsincs így.
