Az ajánló megjelent a Klikk Out 2021/11. számában.
A recept a következő: vegyél négy egymástól nagyon is eltérő hangot, melyek minduntalan váltják egymást, négy szereplőt négy történettel, és egy olvasót, akinek kezdetben sötétben tapogatózva kell rájönnie, hogy mindezek hogyan is kapcsolódnak egymáshoz. Nincs könnyű dolga, hiszen csupán töredékekből tud építkezni. Kiss Tibor Noé regénye ugyanis, a címéhez híven, beláthatatlan táj, nem könnyű benne orientálódni. Viszont éppen ebben rejlik az ereje: rákényszerít, hogy figyelj rá, olvasd lassan, élvezd ki sorról sorra a precízen megírt, erőteljes képekben tobzódó szöveget.
Ebből kifolyólag nem is ajánlanám mindenkinek. Ha könnyed olvasmányra vadászol épp, ami nem nagyon fekszi meg a gyomrodat, csak egyszerűen kikapcsol, akkor ez a könyv nem neked íródott. Ám ha kifejezetten örömödet leled nemcsak a történetben, hanem abban is, ahogyan azt tálalják, és nem félsz elveszni a részletekben, minden bizonnyal nagy élmény lesz számodra a Beláthatatlan táj, csakúgy, mint nekem.
