5 éve szőjük már mi is a világhálót! | Ankét (6. rész)
Decemberben lett öt éve annak, hogy a Klikk Out vezetése úgy döntött, eljött az ideje sűríteni a cselekményt, és naponta megjelenő tartalmakkal, a nyomtatott magazint kiegészítő rovatokkal, új formátumokkal, saját készítésű videókkal, podcastokkal szórakoztatni az olvasót. Megjelenés után ezáltal a havi magazin tartalmai is kaphattak egy új köntöst, a kezdeti időszakot leszámítva viszont mégsem ezek tették ki az egész gerincét. A Klikkout.sk hamar önálló életre kelt, újabb kreatív szerzőkkel gazdagítva impresszumunkat, akiknek munkái időről időre a nyomtatott lapban is megjelentek. Ma pedig már számos olyan formátumnak ad otthont, amelyet olvasóink – illetve már nézőink és hallgatóink is hétről hétre, vagy hónapról hónapra figyelemmel követnek. Felkértünk ezúttal több jelenlegi, illetve korábbi kollégánkat, akik ebben az öt évben vagy annak valamely szakaszában csatlakoztak hozzánk.
1. rész: Bokros Bia, Dobai Bálint, Fekete Nándor (Nanu)
2. rész: Fuji Peti, Gazdag József, Gerő Zoltán
3. rész: Kurucz Klaudia, Kürthy Judit
4. rész: Menyhárt Dodi, Mészáros Krisztina, Mondok Árpád
5. rész: Poór Marianna, Szabó Péter Pál, Szigeti Attila
TÓTH LALI
szerkesztő/műsorvezető, Bali-show, Filmes
Négy évvel ezelőtt nagy nehezen elhatároztam magam: úgy döntöttem, kezembe veszem a sorsom irányítását, nem hagyom tovább, hogy az imperialista konzumtársadalom rabszolgát csináljon belőlem. Könnyes búcsút intettem hát a fix munkaidős, fix bevételt generáló, szerződéses állásomnak, és mint akinek születésnapjára a haverjai összedobnak egy csoki szökőkútra, tudtam, hogy hamarosan eljön a pillanat, amikor mint egy (csoki)folyam, áramlanak majd felém a lehetőségek, és nekem elég lesz csak kicsit közelebb nyomni az arcom, hogy először csak a nyelvem hegyével bekanalazva, majd egyenesen a számba folyatva éljek velük.
Sikerült, szabadúsztam! Fagylaltot szállítottam, aláírást gyűjtöttem, betonoztam, kerítést tákoltam és elkezdődtek az NFG klub felújítási munkálatai is. Ekkor történt, hogy az egyik spanom, úgynevezett Varga Balázs megneszelte, vége van a szabadidő-deficites napoknak, és rögtön felajánlotta, nem megyünk-e el „Klikket széthordani”. Én meg mivel már úgyis az egész fejem úszott a csokiban, igent mondtam.
Így kezdődött. A magazin disztribúciója közben szakadtunk a nevetéstől, és arra gondoltunk, ez másoknak is tetszene, elindult a Bali-show. Az elmúlt négy évben segítettem az események szervezésénél, üzemeltettem a Klikk-bárt, készítettem a Filmest Fuji Petivel és persze vittem a stílt. 🙂 Köszönöm neked, Te, szabadúszó boldog életem tápláló csoki ömlenye!
UNDESSER TÍMEA
szerkesztő, korrektor
A Klikk Out magazin online verziójához 2016-ban kerültem Szilvási Tibi jóvoltából, aki akkor már a lap nyomtatott verziójában dolgozott. Viszonyom a Klikk Out-tal azonban régebbre datálódik, ugyanis a Klikk In lifestyle magazin print változatának szerkesztőjeként tevékenykedtem éveken át.
Szóval öt éve egy új, számomra ismeretlen kihívás vette kezdetét, mégpedig az online munka, amit teljes egészében tanulnom kellett. Utólag mosolygok rajta, de emlékszem, akkoriban minden egyes műveletet a kézzel leírt papírkámról lestem, amíg el nem sajátítottam és nem váltak teljesen automatikussá. 🙂 Az évek alatt sok rátermett szerzőt, fotóst ismertem meg, olyan fiatalok szárnybontogatásainak, szárba szökkenésének, majd kibontakozásának lehettem tanúja, akik ma már professzionális szinten vannak jelen a szakmában. Szoros, napi szintű kapcsolatban a főszerkesztővel, Poór Tibivel vagyok, illetve szerkesztőtársammal, Szilvási Tibivel, akivel a napi teendőkben egészítjük ki egymást.
Azt hiszem, a szerzőinknek köszönhetően sikerül az olvasóinkat olyan igényes, szórakoztató, érdekes anyagokkal a képernyők elé csalogatni, amelyek hiánypótlóak, és amelyek miatt érdemes minket választaniuk.
VARGA OTTÓ
szerkesztő/műsorvezető, Streamtime, Könyvklub, Könyves
Izzadság csorog le a hátamon a három réteg ruha alatt, ahogy állok egy meg nem nevezett kávézó előtt a főszerkesztőre várva. A hideg szél a hátamra ragasztja a ruháim. A kávézóban fekete teát kérek, tisztán – se citrom se cukor. A pincér olyan tekintettel néz rám, mintha embert öltem volna. Nem szeretem a fekete teát cukor és citrom nélkül. Nem tudom, miért így iszom. Az interjú során azt mondom, hogy szerintem az irodalmi kánon fontos (azóta 180 fokos szögben megváltozott a véleményem), és bevallom pár botrányos regény iránti megszállott rajongásomat. 99%-ban biztos vagyok, hogy teljesen beégtem.
Azóta eltelt 3 év. Több tíz videó után még mindig utálom a saját hangom. Nem mindig van időm csinálni. Néha-néha picit csalok, ami a filmeket, sorozatokat és a könyveket illeti. De mégis (és ez akármilyen klisésen is hangzik) a végén mindig ugyanazt mondom magamban: “Szeretem csinálni. Nagyon.”