Sokszor előfordul, hogy miután megkaptunk valakit, már biztosra vesszük, hogy a miénk és már nem is teszünk érte többé. Aztán persze csodálkozunk, hogy egy idő után elveszítettük a másikat. Nem úgy van az, hogy kifogjuk az aranyhalat, beletesszük egy aprócska akváriumba, s aztán már rá se nézünk…
Hogyan tartsd meg a nőt? Törődj vele azután is, hogy megkaptad a szívét! A női szív törékeny, vigyázni kell rá. (Tudom, a férfiaké sincs acélból, de férfi szívem még sosem volt, szóval… :D)
A kapcsolatban is légy figyelmes. Addigra bizonyára kiismerted a kedvesedet, így hát tudod, mi az, amire szüksége van. Hallgasd őt meg. Nem kell világra szóló tanácsokat adnod neki, egyszerűen csak érdeklődj az iránt, hogy éppen mi játszódik le benne. Legyél neki az a valaki, akivel megoszthatja a bánatát, a dühét és az örömét egyaránt. Légy az a valaki, aki mindig ott van mellette és fogja a kezét. Aki nem veszi félvállról az érzéseit, s akinek igenis sokat jelent az ő lelki békéje.
Valahol minden nőben ott van a hiúság. Szeretnénk azt érezni, hogy a szerelmünk szépnek, vonzónak talál minket. Igen, gondolhatja sok férfi, hogy ha „nem tetszenél, nem lennék veled.” De a nőknél ez nem így működik. Még ha nem is valljuk be, vágyunk rá, hogy a kedvesünk időről időre a tudtunkra adja: számára a legszebbek vagyunk.
Az sem baj, ha olykor megleped a párodat valami kis aprósággal. Mondjuk a kedvenc csokijával, vagy egy közös színházlátogatással, egy szál virággal, vagy bármivel, aminek tudod, hogy örülne. Nem az ajándékok felhalmozásáról van szó, hanem arról, hogy érezteted, ilyen módon is gondolsz rá. Hogy kifejezed, ismered őt annyira, hogy tudod, mi szerez neki örömet.
Ez csak néhány apróság, az erejük viszont hatalmas. Persze, minden ember más, így mindenkinek mások az igényei, de a nőknél ezzel a pár dologgal talán nem lőhetsz mellé. ????
