Fotó: Pixabay.com
Ide-oda cikáznak a gondolataim, majd egy pillanatra megállapodnak a kés élén. A zuhany alatt állok és Te jutsz az eszembe. Cseppet megbillenek, de a gondolataim maradnak, ott, késélen.
Hazardírozom azzal, hogy összefonlak életem legvalószínűbb mellékvágányával, amiből ez és az is lehetett volna. Mellékvágány helyett egy egyenes főút, amin egyértelmű a továbbhaladás.
De megbillenek újra. Hohó. Csak óvatosan. A zuhany forró, kisüti az agyam. Még jó. Maradhatok a valóságban. Nincs olyan, hogy mi lett volna, ha. Mégis, nekem Te vagy az. Megbillenek. Megint.
Szerencse, hogy helyén az eszem és kifogástalan az egyensúlyérzékem. Fejben.
