POÓR TIBOR: Nincs kellemetlenebb meglepetés, mint amikor az ember a meccs előtt szembesül azzal (a tévé elé ülve), hogy a szlovák Filípek Glova fújja a sípot… Hozta a formáját… Kiosztok egy sárgát Schäfernek, hogy ne „jadzon” a Slovan ellen. Mindegy, hogy már az Union játékosa… Megszokásból adok neki egyet, pedig hasonlóan a szerbek is visítoztak rám. Nincs szlovák játékvezető, aki nem csinál pluszba pár perces VAR-kabarét egy DAC-meccsen. Ja, mindegy, hogy ez nem DAC-meccs, megszokasbú és izombú – szlovák játékvezetők, mert ilyenek voltunk és ilyenek leszünk. Na, de a meccsről is: volt helyzet bőven már az első félidőben is (Szalai, Sallai), nem beszélve az utolsó nagy helyzetről egy tisztes döntetlenre, egy nehéz ellenfél ellen, egy nehéz meccsen, egy átlagon felüli nézősereggel. Hm… objektivitás ide, objektivitás oda, nekem ez a Glova már csak a jelenlétével elvette a kedvemet. Nincs jó véleményem a szlovák játékvezetőkről. Pont.
SZIGETI ATTILA: Ilyen barátságos mérkőzésekre van szüksége a Rossi-féle magyar labdarúgó-válogatottnak, mégpedig azért, mert Szerbia nem vette sörmeccsnek a találkozót. Az viszont tény, hogy az ellenfél soraiban olyan értékű játékosok játszanak, amilyenek a magyarban nem. A mérkőzésen látottakkal és talán az eredménnyel is elégedett lehet a szövetségi kapitány. Mi, szurkolók sem láttunk egy alárendelt magyar csapatot, ami mindig biztató a jövőre tekintettel.
