Házená Kynžvart–HC DAC 37-25
Szombat után újra idegenbeli mérkőzés várt csapatunkra a MOL liga 14. fordulójának pótlásaként. A leghosszabb, több mint nyolc órás utazás várt ránk, és nem kifogásként említem meg, de egy kellemetlenség is nehezítette a helyzetünket – Prágában dugóba keveredtünk, így jó másfél órával később érkezett a csapatunk a helyszínre.
Saját tapasztalatból elmondhatom, hogy egy ilyen kellemetlenség felborítja a mérkőzésre való felkészülést, és nem is picit. A bonyodalmak ellenére viszont jól kezdtünk, Juhos Kata góljával megszereztük a vezetést. Sajnos, ez volt az egyetlen vezetésünk és pozitív momentumunk az egész meccs folyamán.
Az első tíz percben még úgy-ahogy tartottuk a lépést, ekkor egál volt az eredmény, de már így is lehetett érezni a különbséget a két csapat játékának gyorsaságában. A támadó fázisunkban szenvedtünk, csak a két szélső és a beállós tudtak úgy-ahogy érvényesülni. Sajnos, sokszor csak köröztünk a hazai védőfal előtt, rosszul befejezve a támadásokat – ezekből a hibákból villámgyors kontraakciókat szereztek a hazaiak, amiket ki is használtak. Ezért is nehéz a védelemről véleményt nyilvánítani.
Érezhető volt, hogy ezt a tempót hét emberrel nehéz lesz megúszni nagyobb vereség nélkül – félidőre már hétgólos volt a különbség (11-18).
A második félidő már csak arról szólt, hogy minél előbb vége legyen a meccsnek – a forgatókönyv ugyanolyan volt, mint a meccs elején. Ki kell nyíltan mondani, hogy krízisidőszakot élünk meg az utóbbi a hetekben, ezt részben az állandó hiányos keret is okozza – a következő szezonra tanulni kell ebből, és bővebb kerettel nekivágni az idénynek, mert ha ilyen sérüléshullám, illetve formahanyatlás éri a csapatot, akkor szintén bajban leszünk.
Reméljük, hogy vasárnap 10.30-kor, amikor a Duslo Sellyét fogadjuk otthon, elkezdődik egy kisebb feltámadás. Hajrá, DAC!