Iuventa Nagymihály–HC DAC 23-20
Egy év után újra a szlovák bajnokság döntőjében léptek pályára lányaink, és úgy, mint az előző szezonban, most is a nagymihályi Iuventa volt az ellenfél. Mivel előttünk végeztek a bajnokságban, így az első és a lehetséges harmadik, döntő meccset is hazai pályán játszhatják.
Egy szoros Szlovák Kupa döntő után volt esélyünk meglepni őket idegenben is. A meccs újra a védelmek harca volt, kevés góllal.
A párbaj elején kiegyenlített játékot láthattunk akkor is, ha gyakorlatilag 25 percig futottunk az eredmény után, nagyon jól védekeztünk, és a kapus teljesítménye remek volt. Ezért is egy remek első félidőt zártunk, biztató 13-10-es előnnyel vonultunk a szünetre.
Sajnos, a második félidőre mintha egy másik csapat lépett volna a pályára. A védekezés nem és nem akart összeállni, a támadásban is tiszta helyzeteket hagytunk ki, és sokszor erőtlenül kiviteleztük az amúgy sem nagyon elkészített befejezés utolsó fázisát. Mindamellett, jó pár hetes is kimaradt.
20 perc alatt csak 3 gólra voltunk képesek, ami nagyon, de nagyon megbosszulta magát. A hazaiak elhúztak 5 góllal, és még ha harcoltunk is a végsőkig, végül 3 gólos vereség lett a vége (20-23) és így az első pont az ellenfélé.
Ebben a meccsben sokkal több volt, de sajnos két nagyon különböző félidőt játszottunk. Viszont rengeteg pozitív momentumot észleltem az első félidőben, és ha ezeket képesek vagyunk tartani a második félidőre is, biztos vagyok abban, hogy szerdán egyenlíteni fogunk, és visszatérünk a döntő meccsre Nagymihályba, tehát várunk titeket szerdán 18.00-kor a dunaszerdahelyi városi csarnokba. HAJRÁ, DAC!
Stanislav Mašek: 40 éves vagyok, a DAC aktív játékosa, egész életemet a kézilabdának szenteltem, karrierem túlnyomó részét pedig Dunaszerdahelyen töltöttem, emellett viszont Nyitrán, Vágsellyén és Gútán is tevékenykedtem. Pillanatnyilag edzői tanulmányokat folytatok.
