POÓR TIBOR: A magyar válogatott meccsei mellett én megnéztem a szlovák válogatott mindkét meccsét, és nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy a szlovák csapat kínszenvedése mellett a magyar válogatott két meccse egy wellnes üdülés eddig. Nem tudok elégedetlen lenni, mert az olasz válogatott egyszerűen ma uralta a meccset, és szerintem inkább rajtuk múlott, hogy már az első félidőben nem döntötték el a mérkőzést. Picit könnyelműsködtek, de szerintem végig az ő kezükben volt a meccs, és hangsúlyozom, hogy ami a taktikát illeti, a világ egyik legjobb csapatával kerültünk szembe. Nem csupán az edzői stábra gondolok, hanem a játékosokra is, nagyon fegyelmezetten játszik minden játékos, és a magyar válogatottnak nagyon nehéz dolga volt a helyenként szinte idegesítően remek, pontos kis és hosszú passzokkal szemben. Agyondicsertem az olaszokat, és ezzel próbáltam kiemelni azt, hogy a magyar csapat játékban volt az utolsó percig. Ez nem kevés, és szerintem ez is nagy érték annak ellenére, hogy vesztes meccsről beszélünk. Rossi munkája nem csupán a nyertes meccseken látható, hanem ilyen meccseken is, a taktika nagymesterei ellen.
SZIGETI ATTILA: Sajnos a mai mérkőzésen az nem sikerült a magyar válogatottnak, ami a múltban igen, hogy ki tudja védekezni az ellenfél adódó lehetőségeit. Az olasz válogatott rettentő pontos passzai, okosan megnyitó szélsőjátéka okozott nagy gondot, amiből kétgólos hátrányba kerültünk. A biztos vezetés tudatában beleesetek az olaszok abba, hogy elkönnyelműsködték a helyzeteiket, és az öngól okozott is némi zavart a soraikban. Végül az olasz tudás felülkerekedett, de a mutatott játékért nincs szégyellnivalónk. Az viszont tény, hogy az olaszok nem nagyon akartak a végén futballozni, amit úgy neveznek: időhúzás…
