A PR-cikk megjelent a Klikkout 2022/szeptemberi számában
Fotók: Szabó Péter Pál
Az elért eredményekről
Ki szeretném emelni, hogy az elmúlt négy évben a választott városi képviselőkkel és a városi hivatallal való együttműködés nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben zajlott. A szakbizottságokban és a városi hivatalban hatékony munka folyt, méghozzá nyugodt módon, mert voltak olyan időszakai a városvezetésnek, hogy a választópolgárok szinte csak veszekedni látták a képviselőket. Koncepciókban gondolkodtunk, így oldva a mindennapi problémákat. Emellett lehetett európai uniós és állami támogatásokra is pályázni, így összességében 5,5 millió eurót tudtunk hozni a város fejlesztésére az elmúlt négy év alatt.
Ami igazából minket és az összes önkormányzatot is fékezte, az a bürokratikus ügyintézés. Egy vállalkozó tudja, mennyi papírmunkával jár, ha építeni szeretne. Ez alól a város sem kivétel. Ha szeretnénk valamit engedélyeztetni, ugyanazon a tortúrán kell túlesnünk, mint a hétköznapi embereknek. Elmondhatom, hogy a telektulajdoni rendezés és az egyes engedélyek beszerzése voltak a legkomolyabb hátráltató tényezők. A hivatali dolgozók ugyanakkor mindent megtettek, hogy az egyes fejlesztések menedzselése a lehető leggyorsabban végbemenjen.
Összességében elmondható, hogy egy produktív időszak áll mögöttünk, de vannak olyan kérdések, témák is – például a központi iskolakonyha -, amelyek jóval túlmutatnak egy választási időszakon. Sőt, még az előző választási időszak előttre is visszanyúlnak, akkor fogalmazódott meg ugyanis a központi konyhák koncepciója, hogy ne kelljen mind az öt alapiskolában és a kilenc óvodában egyenként felújítani a konyhát. Ez rengeteg pénzbe került volna, arról nem is beszélve, hogy a mai energiaárak mellett mennyire költséges lenne mindegyik konyhában külön főzni – olyan helyen is, ahol napi ötven adag ebédet kell elkészíteni.
Sokkal gazdaságosabb, energiatakarékosabb és hatékonyabb módszer, hogy három iskolakonyhából el tudjuk látni a tizennégy iskolai intézményt. Ez egy nagyon előremutató döntés volt. Alapítottunk egy városi céget, a Gastro DS Kft-t, amely keretén belül a beruházások tekintetében további húsz százalékkal tudtuk optimalizálni a forgalmi adót.
Ha ezt bármelyik iskolai intézményen keresztül oldottuk volna meg költségvetési szervezetként, akkor ezt a húszszázalékos adót be kellett volna fizetni, illetve nem lehetett volna visszaigényelni. Ebből a szempontból is egy hatékony modellt választottunk. Más településeken, városokban egészen eltérő rendszerben működik a gyerekek étkeztetése.
Fontosnak tartom megemlíteni a városi cég, a Municipal Real Estate kft. létrehozását, amely a városi zöldterületek karbantartása mellett további operatív dolgokat old meg. Egy-egy városi rendezvény alkalmával is nagy segítséget tudnak nyújtani az azok utáni közterületek karbantartásával. Ide sorolható a szeptember 21-én kezdődő Csallóközi Vásár, a Szent György-napok vagy a Szent István-napok, amikor jó, hogy van egy olyan városi cég, amely képes operatívan reagálni bizonyos helyzetekre, igényekre, legyen szó akár a közterületek egy rendezvény utáni karbantartásáról. Természetesen egy koncepció keretén belül a Municipal városi cég munkatársai például a kilenc óvoda karbantartásáért is felelősek. Itt tehát nem egy külsős cég kapja a megbízást, amely kiszámlázza a kiszállás, az anyag és a munkadíjat a városnak, hiszen az óvoda fenntartója maga a város. Ebből azt is látni lehet, hogy a több professzióból álló karbantartó csapat gyorsan tud reagálni az egyes óvodák igényeire, a kisebb-nagyobb meghibásodásokra. Így olcsóbbá tudjuk tenni az ilyen jellegű javításokat. Ez a szervezési, illetve a rendszerben gondolkodás teszi azt lehetővé, hogy képesek vagyunk hatékonyan gazdálkodni.
Arról nem is beszélve, hogy már 2010-től központosítottuk a városban a gáz és a villany közbeszerzését.
Nem az egyes intézmények közbeszerzik maguknak a gázt és a villanyt, hanem a városi intézmények, amelyeknek önálló jogalanyiságuk van, azt a gázt és a villanyt vásárolják meg, amelyet előzőleg központilag közbeszerzünk, kedvezményesebb áron. Ezáltal is hatékonyabbá tudtuk tenni a városi intézmények működését. Most pedig fokozottan figyelünk arra, miből tudunk gazdálkodni.
A természetes személyek részadójaként a központi költségvetéstől kapott pénzösszeg 70%-a a helyi önkormányzatokhoz, 30%-a pedig a megyei önkormányzatokhoz jut. Nálunk nem fordulhat elő olyan, hogy például éjfél után le kellene kapcsolni a közvilágítást. Idén több út- és járdafelújítást is elvégeztünk. Itt olyan nagy volt a konkurenciaharc a kivitelezők között, hogy 60-70%-os kiversenyeztetett áron tudtuk az egyes járdákat, utakat felújítani. Ezek voltak azok a területek, ahol nem éreztük meg az áremelkedést, más területeken, mint például az iskolák, óvodák felújítása, már jelezték, hogy a múlt évben kiversenyeztetett áron idén már nem tudják kivitelezni az építkezési munkálatokat. Például a Barátság téri óvodánál jelentősen megemelték az árat, és most egyeztetünk arról, hogy ezt mennyire tudnánk még a város költségvetéséből lefedni.
A Szlovákia Városok és Falvak Társulása, továbbá a Városok Uniója kemény tárgyalásokat folytat a minisztériumban arról, hogy az infláció által gerjesztett áremelkedéseket le tudják fedni, ehhez azonban további pénzügyi támogatásra van szükség, mert az önkormányzatok vagy csak 5%-kal, vagy valamilyen nagyobb önrésszel járultak hozzá egyes önkormányzati épületek felújításához. Sajnos az árak annyira elszálltak, hogy beruházásakat a projektből szerzett forrásokból nem lehet finanszírozni.
A tervekről
Az élet nem áll meg. Ami ezt a 4 évet és az előtte levő időszakot illeti, mindenképpen koncepciók alapján történt meg a város fejlesztése. Ez mögöttünk van, és az előttünk álló időszakban mindig azt kell figyelembe venni, mik a lakosok igényei. A kormánytagoktól eltérően nem jópofizunk és ígérgetünk, mert az sehova sem vezet. Mindenképpen a lakossági igényekből kell kiindulnunk. Ha nyitott szemmel és füllel járunk a városban, tudjuk, mely önkormányzati utakat és járdákat kell felújítani.
Nem bocsátkoznék ígérgetésekbe azt illetően, hogy melyik útszakasz vagy járda lesz a következő időszakban felújítva, ugyanakkor vannak olyan koncepciók és már majdnem befejezett projektek – mint például a villanymeghajtású buszok kérdése -, amelyeknél ebben az évben sikeresek voltunk.
Már ott tartunk, hogy folyamatban van két villanymeghajtású autóbusz közbeszerzése, és bízom benne, hogy pár héten belül ezek a villanymeghajtású autóbuszok eljutnak majd Dunaszerdahelyre. A járműveket szolgálatba állítjuk, és az SAD-vel együttműködve fogjuk tudni működtetni. Ez elsősorban a környezetbarátsága miatt fontos és gazdaságos is, hiszen éjszakai árammal fogjuk tudni feltölteni, ami jóval olcsóbb. Ezek a dolgok a lakosság igényéből fakadnak, és biztosítanunk kell a két városi tömegközlekedési járat zavartalan működését. Minden egyes kilométer pénzbe kerül, főleg az üzemanyag és a karbantartás szempontjából.
Egy elektromos meghajtású autóbusz teljesen más karbantartást igényel, mint egy robbanómotorral működő. Környezettudatosabbak lehetnénk, egyúttal sűríthetnénk járatokat.
Az utazók számára szeretnénk bevezetni az ingyenességet. Ez jelenleg csak a nyugdíjasoknak és a diákoknak elérhető, de ezt követően mindenki számára az lenne. Ezzel próbálnánk elkerülni a reggeli és a délutáni dugókat, illetve csökkenteni a városban közlekedő autók számát. Ez egy nagyon fontos koncepció a város számára.
Emellett a kerékpárutak bővítését is tervezzük, jelenleg 2 projekten dolgozunk. A Czibók utcában kiépítünk egy új a bicikliutat és a Szabó Gyula utcán fogunk kijelölni kerékpárutat. Vár még ránk a Pódafai úti bicikliút tervének engedélyeztetése, illetve a Florida Villa Parkban is jön a bicikliutak fejlesztésének következő szakasza. Más nyugat-európai országokhoz hasonlóan szeretnénk arra ösztönözni az embereket, hogy pattanjanak fel a biciklikre. Vannak a kereskedelemben elektromos meghajtásúak is, ha valaki esetleg ilyet szeretne.
A másik tervünk a belváros megújítása, amelyet már bemutattunk az olvasóknak, illetve a dunaszerdahelyi városi televízió nézőinek június hónap folyamán. Ennek a lényege a Bartók Béla sétány felújítása, amely elkészültekor egy innovatív dolognak számított, most viszont már a külleme és a funkcionalitása is elavult. A térkövek elhelyezkedése miatt nem lehet székeket kirakni a sétányon, mert elakadnak bennük, egészen más struktúrában kell gondolkodni.
Jó példa lehet a győri Széchenyi István tér, ahol a kávézók előtt székek vannak, az emberek kint élvezik a kávézást, a fagylaltozást vagy a vacsora ízeit. Viszont tudni kell azt is, hogy a Bartók Béla sétányon vannak magántulajdonban levő telkek is, tehát a tulajdonosokat be kell vonni a felújítási folyamatokba. Azt nem lehet megcsinálni, hogy őket megkerülve megújítanánk a városközpontot, mert az ő telkeik változatlanok maradnának. Így képesek lennénk olyan küllemet adni a városközpontnak, ami nemcsak a turistákat vonzaná a termálfürdőből a belvárosba, hanem a helyi lakosokat is kicsábítaná a lakásaikból, a családi házaikból. Egészen más hangulata lenne a városnak.
