A cikk megjelent a Klikk Out 2022/09. számában.
Hazamész, lerúgod a magassarkút, amibe „a szépségért szenvedni kell” jeligére belezsúfoltad mostanra kissé szederjes lábadat. Fotelbe huppansz a délutáni kávéddal, végtelenül előzékeny párod pedig végigsimít a lábfejeden, majd lassú, körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdi a talpadat… Ugye, milyen jól hangzik? Nos, egy talpmasszázs mindenképpen kellemes dolog, amely segíthet kikapcsolni és ellazulni egy nehéz nap végén. Ám vannak, akik szerint ennél sokkal többet is tehet érted: gyógyító energiákat szabadíthat fel a szervezetedben, és ekként egészséged alappillére lehet. A reflexológia művelői és hívei legalábbis ezt állítják. De van-e ennek a feltevésnek bármi alapja?
És egyáltalán, mi is az a reflexológia?
A zónaterápiának is nevezett módszer alapötlete William Fitzgerald amerikai orvos fejéből pattant ki a múlt század elején. Igaz, dokink nem igazán talpakra specializálódott, eredetileg fül-orr-gégész lévén, de mondjuk, hogy ez a történet szempontjából mellékes.
A lényeg, hogy Fitzgerald úgy képzelte, az emberi test tíz zónából áll, melyek a talpon mind szépen leképeződnek. Ezért a talp különböző pontjainak stimulálásával az azoknak megfelelő belső szervekre is hatni lehet, működésüket pozitívan befolyásolva ezáltal. A talp mellett a kéz, illetve a fülek bizonyos pontjainak stimulációja is helyet kap a gyakorlatban.
Az elképzelésben aztán egy Edwin F. Bowers nevű fickó is meglátta a fantáziát, és Fitzgeralddal együtt közösen írtak egy könyvet Zone Therapy címmel, melyben bővebben kifejtették a módszer lényegét.
A kortársak nem feltétlenül voltak elragadtatva az elméletüktől. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy Bowennek még csak orvosi képesítése sincs, hiába biggyesztett titulust a neve mellé. Az American Medical Association felrótta neki azt is, hogy több pszeudotudományos irományt publikált már ezelőtt, emellett kritizálták a szerzőket állításaik megalapozatlansága miatt. A széles közönség egy része viszont ennek ellenére sem dobta a sutba a teóriát. Sőt! Az elkövetkező évtizedek folyamán különböző, olykor az eredetitől eléggé eltérő irányzatok láttak napvilágot; különböző „térképek” születtek, melyek a talpon, tenyéren lévő meghatározott pontok és az azokkal összekötött testrészek kapcsolatát képezték le; és manapság újra felívelőben van a reflexológia csillaga.
A masszázs, mely sokat ígér
Igazság szerint nem minden forrás hivatkozik erre a terápiára masszázsként, vagy legalábbis igyekeznek azt elkülöníteni a hagyományos masszázstól. Ehelyett az akupunktúrához hasonlóan pontokra kifejtett hatásról beszélnek, mely az áramlásában megakadt energia helyreállításában segít és öngyógyító erőket mozgósít. Ekképp a hagyományos kínai orvosláshoz kapcsolják ezt a gyakorlatot.
De honnan tudja a terapeuta, hogy mivel is van a gond, ha a beteg panaszai nem elég specifikusak? Nos, azt írják, ha valamelyik testrészünk nem működik rendesen, akkor annak a talpon bizony nyoma lesz „lerakódások” formájában. Ezek lehetnek kemény vagy puha, szemcseszerű, vagy akár bőrkeményedéshez hasonlatos kitapintható furcsaságok, és éppen ezeket hivatott a terapeuta szépen elmasszírozni.
Mindenesetre, mint írják, ajánlatos egy reflexológiát végző személyt felkutatnunk, amennyiben szív- és érrendszeri, légzőszervi, emésztési, ízületi, nőgyógyászati vagy urológiai problémákkal küzdünk, meddőség esete áll fenn, egy kis tisztítókúrát, fogyókúrát szeretnénk beiktatni, vagy egyszerűen csak egy relaxáló élményre van szükségünk egy stresszes nap után.
Szóval, igazából nincs nagyon olyan, aki ne szorulna rá a dologra, ellenjavallatként csak a trombózis, visszerek, lábon lévő fekélyek, keringési zavarok, vagy a friss műtét utáni állapot szerepel a listán. Cserébe a kezelés az ígéret szerint serkenti a vér- és nyirokkeringést, valamint az emésztést, fájdalomcsillapító és feszültségoldó hatással bír, továbbá erősíti az immunrendszert. Valójában pedig még annak sem felesleges egy ilyen kezelésre ellátogatnia, akinek az égvilágon semmi baja sincsen, hiszen még a jövőbeli nyavalyákat is megelőzhetjük, kikerülhetjük általa…
De persze szkeptikusokból azért a reflexológia esetében sincs hiány.
Még annak ellenére sem, hogy léteznek olyan tanulmányok, melyek esetén valóban jól teljesített a masszázs eme különös formája különféle panaszokkal küzdő betegeknél. Az egyik ilyen, több tudományos eredményt összegző analízis szerint például a reflexológia hatékony a depresszió, illetve szorongás ellen, valamint az alvásminőséget is javítja. Egyéb kisebb kutatások más területeken is pozitív eredményekről számoltak be. Csakhogy többek között például Edzard Ernst is kritizálta ezeket a rossz metodológia miatt, a negatív eredmények eleve kizárásáért, illetve annak okán, hogy sok esetben nem használtak kontrollcsoportot, ami a placebóhatást sikeresen ki tudta volna szűrni. Ezzel szemben dokink saját összegző analízise ezekkel ellentétes következtetésekre adott okot. Úgy találták, hogy egyetlen panasz esetében sincs meggyőző bizonyíték azt illetően, hogy a reflexológia segítene.
Persze a már emlegetett placebóhatás valóban működhet, legalábbis ha a beteg állapotának a szubjektív megítéléséről van szó. Asztma ellen például gyakorta ajánlják ezt a terápiát. Kutatók fogták magukat, és két csoportra osztottak asztmás betegeket. Az egyik csoport valódi reflexológiai kezelést kapott, a másik pedig arra hasonlító placebókezelést. A kúra végén a saját állapotukat mindkét csoport tagjai jobbnak értékelték, jobb életminőségről számoltak be. Csakhogy objektív módszerekkel is lemérték a betegek állapotát: csináltak spirometriát, illetve tüdőkapacitást mértek mind a kezelés előtt, mind pedig utána; és sajnos a kapott értékek egyik csoport esetében sem javultak. Magyarán pont az bizonyosodott be, hogy a zónaterápia egyenértékű egy placebókezeléssel, de nem több annál.
A terapeuták diagnosztizáló képességeit pedig egy másik kutatás kérdőjelezte meg. William T. Jarvis egy alapos kérdőívet töltetett ki 70 emberrel, melyben az egészségügyi állapotukat térképezte fel. Ugyanezeket a betegeket aztán reflexológusok „vizsgáltak meg”, akiknek állításuk szerint a talpon lévő lerakódásokból rá kellett volna jönniük, mi is a páciens baja. Persze utóbbiak nem beszélhettek az őket masszírozókkal, akik pedig tulajdonképpen csak találgattak azt illetően, hogy kinek mi is a panasza. De lehet, hogy csak furfangos lábú betegekkel hozta őket össze a sors, na.
Viszont más gond is van ezzel az egésszel.
Van, aki arra mutat rá, hogy az alapötlet eleve nonszensz, hiszen egyszerűen nem létezik anatómiai kapcsolat a talpon lévő pontok, illetve a velük állítólagosan összeköttetésben lévő szervek között. Többen pedig azt is megjegyezték, hogy a talptérképek bizony nem egyeznek meg egymással, ráadásul olyan szervekkel kapcsolatos területeket is más-más helyen tüntetnek fel, mint például a szív. Utóbbi márpedig nem tartozik az elhanyagolhatóbb alkatrészeink közé.
A reflexológia igazi 22-es csapdája viszont az, hogy ha a talp ennyire érzékeny, illetve minden szervvel így össze van kötve, akkor bármilyen, azt érő hatást a szervezetnek is meg kellene szenvednie. Nem vehetnénk nagyon fel magas sarkú cipőt (na, jó, hosszú távon az tényleg nem túl jó dolog, de nem asztmás vagy vesebajos leszel tőle), nem lenne túl egészséges hobbi a hegymászás, abba meg bele se merek gondolni, hogy milyen árat fizetne egy parázson sétáló fakír a produkciójáért. Igaz, vannak, akik úgy gondolják, hogy tényleg minden egyes talpunkat ért dologgal hatunk a testünkre, sőt, a lábunk még a személyiségünket is híven tükrözi. Engem például egészen jól elszórakoztatott a teória, mely szerint az, aki a súlya nagy részét a sarkára helyezi, a múltban él; na meg túlstimulálja ezzel a nemi szerveit, és előbb-utóbb problémája is lesz velük. Szóval, ha valaki azt mondja neked, hogy állj végre a sarkadra, akkor azért ez jusson az eszedbe. Ugyanott azt is megtudtam, hogy amennyiben a nagylábujjad messze van a többitől, akkor mese nincs: egoista vagy. Lefogadom, hogy most te is vetettél egy sanda pillantást lefelé.
És ha most mindezek után kedvet kaptál egy kényeztető talpmasszázsra…
azon különösebben nem is csodálkozom. Egyetértünk abban, hogy egy kellemes dologról van szó, ami nagyszerűen ellazíthat, és megkoronázhatja a napodat. Ezen felül túl sok csodát viszont nem várnék a dologtól, a diagnosztizálást és a gyógyítást pedig a biztonság kedvéért én inkább kezelőorvosomra bíznám.
