Sikerült olyan embereket elcsípnem, akiket bizony sokan el akarnának csípni… 😀 Nika és BLR neve sok ember számára ismerős lehet, hiszen megannyi dal fűződik hozzájuk, ezenkívül az élet más-más területein is megállják a helyüket. Összeköti őket a zene, de még egy fontos ember is, aki nem más, mint Majka. BLR és Majka jó néhány király dalt alkotott meg együtt. De mi van A csúcson túl? Már egy ideje a színpadon láthatjuk Majkáékkal Nikát is, aki egy elképesztő jelenség és egy végtelenül aranyos nő.
Nem mindennapi sztorikat árult el nekem Nika alias Veres Mónika és BLR, azaz Vincze Gergely.
Mi volt a legcikibb élményed egy koncerten?
Veres Mónika: A Maniac c. dalt játszottuk egy szabadtéri koncerten a Balaton mellett, amikor az egyik rajongó nagyon hevesen közeledett a színpadhoz, hogy készítsen velem egy képet. Jó fej akartam lenni, gondoltam leguggolok, de abban a pillanatban teljesen kettészakadt a nadrágom hátul. A zenekar állítólag nem vette észre, én igyekeztem hátrálni a dob felé, hogy az emberek ne lássanak semmit belőle. Utána gyorsan kértem pulóvert, amit felkötöttem, aztán gyorsan leszaladtam felvenni egy másik nadrágot, végül abban toltam le az utolsó dalt. Előfordult már olyan is, hogy színházban az egyik jelenet vége felé esett ki a kontaktlencsém. Egyszerűen annyira kiszáradt a szemem, hogy kifordult. Az egyik koncerten annyira táncoltam, hogy majdnem átestem a hangfalon. Szerintem nagyon fontos, hogy megfelelő öniróniával tudjon élni az ember. Tényleg benne van az, hogy néha szétszakad a cipzár, elcsuklik a hangod, bármi. Szintén egy koncerten történt egy annyira vicces helyzet egy dal közben, hogy elképesztően nevettem, nem bírtam abbahagyni és ének nélkül ment le a dal. Én nagyon nevetős vagyok, ami egy koncerten ugyan belefér, de azért színházban tartani kell az előre megírt jeleneteket.
Vincze Gergely: Az évek alatt összejött pár ilyen, pl. egyszer a nyíregyházi Barbie Zone klubban azt sikerült mondanom, hogy: Jó estét Barba Negra! Vagy még régebben, mikor sikerült magammal másfél liter bekevert whisky-kólát felvinni a színpadra, ahogy szerettem volna bele inni, azzal a lendülettel leöntöttem vele magam 2012-ben Gyöngyösön. Ez már pl. nem fordulhatna elő, mivel 2 éve csak vizet iszom koncerten.
Van valami izgi backstage sztori, amit szívesen megosztanál?
Nika: Nem igazán történt semmi különös a backstage-ben, általában öltözni szoktunk.
BLR: Mi általában öltözünk a backstage-ben, nincsenek bikinis lányok és csokiszökőkút. Általában van egy sátor vagy egy konténer, egy külön helyiség, egy biztos: a koncert utáni backstage egy sokkal vidámabb és felszabadultabb hely, mint a koncert előtti.
Mi az a 3 dolog, amit mindenki rosszul tud rólad?
Nika: 1. Elterjedt az, hogy én 4 évesen szignált énekeltem az egyik rádióban. Ez nem teljesen így volt. Tényleg voltam egy hangfelvételen. Forrai Katalinnak hívták a hölgyet, akinek szülinapja volt és én az Ég a gyertya, ég c. dalt énekeltem. Valójában ez egyszeri alkalom volt 😀 2. A nevemmel kapcsolatban sokan tévednek, néha Nikinek szólítanak, pedig a Nika név a Veronikából van, amit kevesen tudnak. 3. Amit kevesen gondolnak rólam, az az, hogy én nagyon szeretek nevetni és nem tudom elképzelni humor nélkül az életet. Igazából én nagyon laza vagyok a hétköznapokban és minden hülyeségre kapható, ezt az oldalamat kevesen ismerik.
BLR: 1. nem májusban, hanem januárban születtem. 2. Majkával és Curtissel is jóban vagyunk amúgy… 3. A rappelés az úgy jött, hogy Újpesten laktam és Rákospalota felől.
Melyik a kedvenc mesefigurád?
Nika: Imádom a Cápamesét, azon belül pedig a Lenny a kedvencem.
BLR: Énekelni szeretnék kicsit: Apja is nagy hős volt, SonGoku, ki bátor, s nagy S titkon mindenki arra gondolt, hogy szelleme fennmarad.
