POÓR TIBOR: Az első 55 percben, a majdhogynem hazai csapatként ritmust diktáló Zólyombrézó csapata mellett mi is nagy részben hozzátettünk ahhoz, hogy sokáig egyértelműen jobbak voltak a vendégek. Rossz húzás volt a már rég gyengébben játszó, és ma foghíjas középpályánk mellett három játékossal játszani elöl. A végeredmény az volt, hogy a középpályánktól nem kapott segítséget se a védelem, se a csatársor. Viszont teljesen más történet lett a meccs, miután váltottunk. Illetve, abszolút más történet. Remélem, hogy ez a meccs, illetve a meccs harmadik harmad képe végre egy nagyobb löket lesz a csapatnak.
SZIGETI ATTILA: Tudtuk előre, hogy egy szívós kis ellenfél látogat ma a MOL Arénába, akik már a múltban néhányszor bizonyították képességüket. Véleményem szerint egy jó mérkőzést láthattunk, még akkor is, ha az ellenfél a mérkőzés több fázisában jobban játszott a DAC-nál. Olyan két mérkőzés után, amit játszott a csapatunk, nem könnyű lelket verni egy csapatba, ahol több játékos is gyengébb formában futballozik. Erre még pár lapáttal rátett a „hol a csapatuank” és a korai füttyszó is. Le a kalappal az edzői stáb előtt, mivel nagyon jókor és jól nyúltak bele a mérkőzésbe, gondolok itt a cserékre, akik felélesztették a publikumot és a játékostársaikat egyaránt. Nincsenek könnyű helyzetben az edzőink. Azt gondolom, Nikola Krstovićnak sokan megbocsátottuk a múltbéli önzőségeit, hiszen ma is megmutatta, hogy benne mindenkitől nagyobb a potenciál. Köszönöm a Zólyombrézó csapatának és edzőjének is ezt a mérkőzést.
