Milyen szerencsés az az ember, aki tudatosítja, hogy mekkora kincs azokkal az emberekkel ülni a karácsonyfa körül, akiket a legjobban szeret. Szerintem a karácsony egy csodaszép ünnep, de talán még annál is jobb életérzés. Inkább úgy mondanám, hogy ez az a pár nap, amikor lelassulhatunk az állandó pörgésből. Tegyük hozzá, azért teljesen mégsem rozsaszín még ez a pár nap sem… Hozzá tartozik az előtte levő megcsesződős, feszült időszak is, amikor a legnagyobb vita tárgya az, hogy melyik szalvéta kerüljön az asztalra, mekkora hattyú legyen belőle hajtogatva, ki bogozza ki az égőket, s a legfontosabb kérdés, hány száz literes tálban legyen elkészítve a majonézes krumpli. Az egyik kedvenc sztorim, amikor egy kedves ismerősöm a testvérével közösen feldíszíti a karácsonyfát, erre jön az anyukájuk és leszedi az összeset, majd újra díszíti. 😀
Fónod Gábornak hívnak, nyáron leszek 18, ebből kifolyólag ez a kedvenc évszakom. Harmadik osztályos gimnazista vagyok. Szeretem a társaságot, nem vagyok magányos típus, mindig van körülöttem valaki. Az edzés a hobbim. Ha az idő engedi és a tanulni valók sincsenek felhalmozódva, heti négyszer edzek. Régi hobbim a videózás volt, de néha odaülök a zongorához is. Imádom a focit, rendszeresen látogatom a magyar válogatott meccseket, a DAC mérkőzéseit is, és a jegyem kivétel nélkül a kapu mögé szól.
Kopecsni Kíra Stella vagyok, dunaszerdahelyi gimnazista. Hobbim a sportolás, van saját fitneszünk, ahova szívesen eljárok, ezenkívül is jöhet bármilyen. Ezeken kívül 7 évig magyar bajnoki showtáncversenyző voltam. Én egy őszinte embernek tartom magam, de nem csak úgy, mint mások, akik állítják magukról, és közben mégsem azok. A környezetemben lévő embereknek mindig megmondom, amit gondolok, bár ez nem mindenkinek esik jól. Továbbá humoros, beszédes, kedves lánynak tartanak a barátaim.
Mitől különleges számodra a karácsony és mi jelenti számodra a legtöbbet karácsonykor?
F. G.: Számomra az jelenti a legtöbbet, mikor együtt van a család. Pozitív érzéssel tölt el az ilyenkor meglévő meghitt, nyugodt hangulat. A karácsony előtti készülődésben mindig besegítek, apuval közös feladatunk kiválasztani a legszebb fát, majd azt fel is díszíteni karácsony napján, miközben anyu süti a halat és teríti az ünnepi asztalt. Az ajándékozás része a legkedvesebb számomra, hiszen ilyenkor kíváncsian várjuk, hogy kinek mit hozott a Jézuska. Szentestén mindig ellátogatunk a nagyszülőkhöz, ahol sok sütemény, szaloncukor vár minket.
K. K.: Ami engem igazán megérint karácsonykor, maga az ünnepi hangulat. Minden évben elvarázsol a karácsonyi légkör, a díszes karácsonyfa, az ünnepi sütés-főzés, forró csoki, forraltbor, ahogy díszbe borul az egész ház, a havas táj… Számomra a család teszi különlegessé a karácsonyt. Mi minden évben nagy családi vacsorával ünnepeljük a szentestét, aminek megvan a maga vicces, ugyanakkor szeretetteljes hangulata is, amit az ajándékozás követ.
Számodra mennyire van jelentősége az ajándékozásnak, és hogyan vélekednek erről a körülötted levő fiatalok?
F. G.: Az év folyamán mindig hozzájutok, amire éppen szükségem van, beszélek itt új ruhákról, új laptopról, és még sorolhatnám. Karácsonykor általában mindig kapok egy nagyobb ajándékot, tavaly egy új telefont kaptam. Emellett természetesen ruhákat, könyveket, régebben társasjátékokat. Egy ajándékot sosem az ára alapján ítélek meg, sokkal inkább az számít, hogy személyes legyen és örömöt okozzon. A barátokkal a téli szünet után általában egyeztetünk, hogy ki mit kapott.
K. K.: Nekem többet jelent, ha szeretteimmel elmegyünk kirándulni, síelni, több helyen megnézzük a karácsonyi vásárt, mint hogy drága, kézzel fogható ajándékokat kapjak. Jobban szeretem azokat az ajándékokat, melyeknek eszmei értékük van. Persze mindenki örül, ha megkaphatja azt, amire régóta vágyik. 🙂 Szerintem a körülöttem lévő fiatalok között akadnak olyanok, akiknek már természetes, hogy karácsonykor drágábbnál drágább ajándékokat kapjanak, hiszen amúgy is mindig mindent megkapnak. Viszont tudom, hogy vannak olyanok is, akiknek nem az ajándékozásról szól a karácsony.
Mi a kedvenc karácsonyi sztori, ami veled történt?
F. G.: Körülbelül 10 éve lehetett. Új tévére volt szükségünk, ezért támadt egy ötletem, hogy szüleimnek ne kelljen megvenniük. Megírtam a Jézuskának, hogy hozzon egy új tévét.
K. K.: Két vicces, de egyben kedvenc történetem van. Az egyik az, amikor kiskoromban szerettem a karácsonyfa díszeit addig rendezgetni, amíg el nem dőlt a karácsonyfa. Ettől kezdve a szüleim kénytelenek voltak kikötözni a fát, nehogy újra eldőljön. A másik, nem is olyan régi történet, mikor szentestén vacsora után már a filmezés közben kiment az áram az egész házban, és ezt oldhattuk hosszas ideig.
Melyik a legkedvesebb karácsonyi szokásotok otthon?
F. G.: Nálunk nagyon sokáig, körülbelül 12 éves koromig a Jézuska hozta a fát és az ajándékokat is. Minden szenteste, mikor már sötétedni kezdett, apuval körbeautóztuk a fél Csallóközt és lestünk be a házak ablakán, hogy kinél járt már a Jézuska. Mindig nagy örömmel töltött el, mikor megpillantottam a karácsonyfákat. Mindeközben anyu egymaga díszítette a fát, készítette a vacsorát, megterített és a helyükre rakta az ajándékokat. Idősebb fejjel, mikor már tudtam az igazat, akkor is ragaszkodtam az autókázáshoz, és a gyerekkori szokásokhoz, hogy újra átélhessem a “varázslatot”.
K. K.: Személy szerint a tojáslikőr és a mézeskalács. 😀 Családi szokás nálunk 24-én reggel ajándékokat bontani, valamint imádunk ilyenkor karácsonyi filmeket nézni, gondolom, mindenki számára elengedhetetlen a Reszkessetek, betörők! újra és újra.
