POÓR TIBOR: Természetesen látványos gólokat láttunk az angoloktól (pl. a Kane-ziccer mintabefejezését említeném), de itt jegyezném meg, hogy ritka pocsék volt a Szenegál defenzív játéka (Koulibalyn kívül). Néha az angoloknak elég volt csak egy picit felgyorsítani a játékot, és a szenegáliak nem is kísérték az akciót, vagy csak tisztes távolsággal az ellenféltől védekeztek – egy játékoson kívül. Eddig a nyolcaddöntők nem hoztak katartikus élményt, amit hoz egy meccs, ha nem csak egy csapat játszik vb-nyolcaddöntő szinten. Az eredmények nagyon is hízelgőek a kiesők számára (az utolsó három meccsről beszélek), a játékban szerintem nagyobb különbség volt. A győztesek remek előadást kínáltak, de egy jó meccshez két csapat kell. Túl sok az unalmas meccsszakasz… Tehát, Szenegál egy laza reggae ritmusban letudta a meccset, kikaptak. Az angolok meg kb. 5-ször felgyorsultak és nyertek…
SZIGETI ATTILA: Bevallom őszintén, számomra nem volt egy érdekes meccs, és nem is fordítottam nagy figyelmet neki. Amit láttam belőle, hogy nem volt egy súlycsoportban a két együttes. Angliának megfelelő utánpótlása van, hogy a világ futballelitjéhez tartozzon.
