POÓR TIBOR: Más ellenfél esetében ez a francia passzívabb teljesítmény nem nyerné el a tetszésemet, de teljesen értem, hogy miért játszottak így a franciák. Igen, az első gól ma szinte kettőt ért. Mindamellett, hogy a marokkói együttes az afrikai csapatokra nem éppen jellemző taktikai fegyelemmel, ha kellett, jó kombinatív játékkal és harciassággal játszott, azért a játékukat az alattomos szabálytalanságok és a játékvezetővel való szüntelen vitázás is kísérte. Érdekes, hogy amit a vb többi csapatánál túlnyomórészt azonnal sárga lappal díjaztak, itt nem, és néha egy-egy mintaszerű talpalást le sem fújtak… Jól kielemezték a franciák, hogy mi várja őket, és mentálisan remekül felkészültek ezekre a szabálytalanságokra, a nehéz agresszív ellenfélre. Máskor talán vehemensen tiltakoznának a franciák, most nyugodtan tűrtek mindent. A mai meccs után sérülések nélkül megy a francia csapat a döntőbe – okosan kivitelezték az elődöntőt. Mondom, a marokkóiakkal kapcsolatban vegyes érzéseim vannak, és csak azt remélem, hogy a kortárs labdarúgás egyik költőjét, Luka Modrićot az utolsó vb-meccsén nem törik ketté egy talpalással.
SZIGETI ATTILA: A marokkói imákat a mai napik hallgatták meg, és a nagyobb tudású Franciaország jutott a döntőbe, ahol Argentína lesz az ellenfele. Talán Messiék jobban is örülnek a galloknak, mint a kőkemény afrikaiaknak. Minden tiszteletem a marokkói csapaté, hiszen sokkal jobb csapatok nem tudtak elődöntőt játszani, és azt se felejtsük el, hogy aki francia szintű csapatokat képes védekezésre kényszeríteni, az rossz csapat nem lehet. Marokkóban örömünnep lesz, abban is biztos vagyok. Taktika ide, felkészülés oda, olyan gólt nem szabad kapni, mint amit a franciák rúgtak az 5. percben. Idő kérdése volt, hogy mikor jön a második. Jött is… Marokkó reptér, ahogy Korda Gyuri bácsi mondaná.
