Vannak, akiknek igazi nagy, közös ünnep a karácsony, mások inkább a visszafogottságot szeretik, azt, hogy szenteste csakis a belső kör, a szűkebb család legyen együtt. Ti hogy vagytok ezzel?
NAGY ANDREA
(vállalkozó, életmód tanácsadó)
Szeretem a karácsonyt. Lánykoromban, december 24-én nálunk mindig összejött a család. Közös vacsora a szüleimmel, testvéremmel… utána jöttek keresztanyumék és a nagymamám. Nálunk nagyon kicsi a család, úgyhogy mindenképp közös az ünneplés. Miután elköltöztem otthonról, akkor is ragaszkodtam ehhez a hagyományhoz, hogy a szentestét együtt töltsük. Ki kellett találni, hogyan is alakítsuk ki a ünnepi tradíciót.
December 24-én én korábban ébredek, díszkivilágítás, ajándékok már a fa alá készítve és ébresztőnek karácsonyi dalokat kapcsolok – erre ébrednek a gyerekek. Igazi pizsamás ajándékbontás, reggeli örömök, mosolyok, kissé álmos tekintetek, de nagyon szeretem. Este pedig a szüleimnél van a közös vacsora és ajándékozás. Mióta vannak gyerekeim, teljesen máshogy éljük meg a karácsonyi pillanatokat, sokkal varázslatosabbak.
DARNAI MIKLÓS BERNADETT
(pedagógus)
Nálunk a karácsony valóban igazi családi ünnep, melyet a tradíciók jellemeznek. Több éve már apukám készíti óriás adagban a klasszikus szegedi halászlét karácsony napján, amiből aztán a szűkebb s tágabb család is jól lakik. A férjemmel ilyenkor a szüleimnél ebédelünk. Az estét pedig az ő szüleinél töltjük. A többfogásos étkezések után mindenhol megtörténik az ajándékozás is. A többi ünnepnapon meglátogatjuk nagyszüleinket, keresztszüleinket és a tágabb rokonságot, sőt, még az év végeztével a közeli barátokhoz is igyekszünk eljutni. Az ünnep számunkra a családdal töltött idő, ahonnan nem hiányozhat a sok nevetés, az apró figyelmességek, a szeretet és az összetartozás igazi élménye.
