POÓR TIBOR: Kedves Infantino! Nem a focitörténelem legjobb világbajnokságát láttunk, de a vb-történelem legizgalmasabb, legszebb döntője volt ez az idei (amit láttam 1978-tól). De a döntő azt is megmutatta, hogy a résztvevő csapatok között galaktikus különbségek voltak (pl. Katar verzus Argentína). Nem a foci érdeke a vb bővítése. Na, de a finálé: A meccs elején a franciákat nézve eszembe jutott az 1998-as vb-döntő, amikor hasonlóan tanácstalan volt Brazília. Viszont MBappe első tizenegyese után valami káprázatos vb-döntő perceket láttunk. Valami elképesztő elemi erővel és kreativitással feltöltött két csapatot láttunk az utolsó percig. A végére már csak egy kérdés maradt: A fenomenális tehetség, Mbappe és csapata, vagy egy focizseni, aki dekádokat varázsolt, lesz a bajnok? A vb végére, ahogy írtam Lionel szólójáról és gólpasszáról egy előző mérkőzésnél, Lionel Diego lett a vb legfontosabb szakaszában. Mindkét csapatnak adnék kupát, de csak egy veheti át, így a végén azt mondhatom, hogy bár a franciák is nagyot produkáltak kb. a 65 perctől, a döntőben jobb volt az argentin csapat. Mindkét csapatnak köszönöm, szenzációs, feledhetetlen vb-döntőt varázsoltak.
SZIGETI ATTILA: Mit lehet ilyenkor írni? Dráma, a legdrámaibb minőségből. A 65. percben mondtam, hogy fog jönni a francia feléledés. Valahol elhitték 2:0-nál az argentinok, hogy meglehet a győzelem. Talán túlzottan is. Bevallom őszintén, számomra ilyen mérkőzést nehéz értékelni. Az argentinoknak szurkoltam, viszont fejet hajtok a francia tehetség és futballtudás előtt. Argentína világbajnok!
