POÓR TIBOR: A meccs képe a DAC-szurkolók elképzelései szerint alakult. Nagy iram, hosszabbítás, már csak a Slovan-továbbjutás hiányzott. Igen, szurkoltunk a Slovan továbbjutásának, mivel a bajnoki címért való harcban számolni kezdtünk a Slovan kifáradásával is.
A meccshez. Szerintem a tavalyi két meccs jobb fazonban találta a svájciakat, nem vagyok benne biztos, hogy az aktuális edző jobb, mint a tavalyi. Weiss edző viszont minden tőle telhetőt megtett. Remek kontrákkal kezdtek a briliáns Kucoval az élen… Viszont, ez nem Fortuna Liga-iram volt, és az erő nagyon gyorsan fogyott, a svájci csapat ebből a szempontból kiütötte a Slovant. Ilyenkor szükség van egy jó kapusra. A Slovannak ilyen nincs azóta, amióta elment Greif – szerintem soha nem volt olyan rossz kapuspárosa a Slovannak, mint most… A Slovanban max. 90 perc volt tartani az európi szintet, a második gól elvette még a maradék pszichikai erejüket is.
SZIGETI ATTILA: Bevallom őszintén, nagyon-nagyon régen néztem végig egy olyan meccset, amit a Slovan nem a DAC-cal játszott. Erre Domonkos Pali barátom csak azt mondaná: munka van! Szóval,valahol a mérkőzés első félidejében még szurkoltam is a pozsonyiaknak, hogy a továbbjutásuk esetén jobban el lesznek fáradva a bajnoki meccseken, és pontokat veszítve növelheti előnyét a DAC. Jól is játszottak és rúgtak 2 gólt, ami biztos előnynek látszott. A első félidei labdatartás (31:69) viszont azt mutatta, hogy ez a mérkőzés még nincs lefutva. Nem is volt, köszönhető ez a Slovan defenzív játékának, élén Chovan kapussal, aki mindkét kapott gólban vastagon benne volt. A vereségben viszont minden, ami az év elejétől történt a Slovan háza táján. A sportigazgató személye körüli cirkusz, Weiss edző tisztogatása, nyilatkozata és néhány játékos futballtudása.
