Ezüst után fókusz az április 15-re!
Tőketerebesen játszották lányaink a Szlovák Kupa döntőjét, és ezen a helyen jegyezném meg, hogy a döntő időpontja és helyszíne enyhen szólva nem pont nekünk kedvezett. Ez tény, nem kifogás, és most térjünk magához a mérkőzéshez.
Mindkét csapatot a jó védekezés jellemzi, és ez a tény egy gólszegényebb meccset avizált. Az első félidőben sajnos egyfolytában mi kényszerültünk futni az eredményért, mivel rengeteg tiszta gólhelyzetünk maradt ki, és ezeket főleg a hatos területnél hagytuk ki. De meg kell jegyeznem, ez főleg a kivalóan védő nagymihályi Almeida kapus érdeme volt.
A védekezésünk még úgy, ahogy jól ment, viszont a támadásról az első félidei csupán nyolc gól mindent elmond.
A második félidőnek sajnos hasonló forgatókönyve volt. A támadásban felőrlődtünk a felállt védelemmel szemben vívott kőkemény csatákban ahelyett, hogy gyors támadásokat vezettünk volna. A nemzetközi kupameccs után lényegesen kifacsart ellenfelünk ellen ez lett volna az egyik ütőkártyánk.
A 46. percben már 16-21 volt az eredmény az ellenfél javára, innen még visszajöttünk, de újonnan nagy hibaszázalékkal játszottunk, és végül 22-25-ös vereséget szenvedünk.
Ez főleg azért fájó, mivel a Nagymihály szerintem ilyen fazonban és ebben az időszkban nagyon is verhető ellenfél volt – nagy kár.
Tehát ezüstérmesek lettünk, de a végére csak azt tudom mondani, hogy fel a fejjel lányok, április 15-én javíthatunk és történelmet írhatunk. Az elsőség a MOL Ligában a mi kezünkben van! Hajrá, DAC!
Stanislav Mašek: 41 éves vagyok, a DAC aktív játékosa, egész életemet a kézilabdának szenteltem, karrierem túlnyomó részét pedig Dunaszerdahelyen töltöttem, emellett viszont Nyitrán, Vágsellyén és Gútán is tevékenykedtem. Pillanatnyilag edzői tanulmányokat folytatok.
