A cikk megjelent a Klikk Out 2023/04. számában.
Az élet csodás élményeket tartogat! Még egy hónapja gondolni sem mertem volna arra, hogy jelenleg épp a Copacabanán, Rio De Janeiro csodálatos homokos tengerpartján Brazíliában fogom süttetni a hasam, hatalmas caipirinhát kortyolgatva írom e sorokat, miközben napszemüvegem alól lesem, hogy mennyire energikusan „rázzák” a beach bárban a helyiek a szambát, majd egy kissé távolabb a fiatalok a capoeirát gyakorolják. Balra vetem a tekintetem, ahonnan hatalmas „góóóóóóól” üvöltés hallatszik, és vagy két tucat hajszálvékony napbarnította brazil fiatal teljes bedobással rúgja a „bőrt”, mintha a futball világbajnokság döntő mérkőzését játszanák, itt a homokos strandon. Hölgyeim és uraim, merjetek álmodni, mert én mindig is arról álmodoztam, hogy szemügyre veszem az egész világot!
Kis léptekkel, ahogy a vasfüggöny eltűnt a határainkról, az első lépésekben megismertem Európát. Szinte mindenhol voltam, néhol akár kétszer is. Később kezdtem felfedezni más kontinensek csodáit, így első alkalommal léptem Afrika földjére, igaz, Tunisz volt az úticél, de abban az időben Tunisz nagyon felkapott úticél volt. A későbbiekben jobban „belecsaptam a lecsóba”, hiszen kétezerben már Thaiföldön találtam magamat. Nem hagytam ki sem Oroszországot, sem a skandináv országokat. Dél-Afrikát körbeautóztam a barátaimmal, majd jött az újabb kihívás! Dél-Amerika, azon belül a csodás Brazília… Hosszú még a bakancslistám, ám remélem, hogy lesz szerencsém eljutni még Peruba, Kolumbiába, a Turks- és Caicos-szigetekre. Egyébként mohítózni Kubában, szivarkát „pöfögtetni” a tengerparton sem lenne rossz dolog, ám a legnagyobb álmom Chile legdélebbi pontjáról, a Tűzföldről (Horn-fok sziget) hajóra szállni (a legjobb a vitorlás lenne), és megcsodálni az Antarktisz „jégkorszakát”. Ha már egyszer álom, akkor legyen az jó nagy, és nem mindennapi! Én így hozom vonzáskörzetembe az álmaimat, amelyek csodás sorrendben szépen csendesen valósulnak meg… 🙂
Nagyon remélem, hogy cikkem olvasása közben legalább egy kissé át tudom adni nektek azokat az érzéseimet, amelyeket Dél-Amerika legnagyobb, portugálul beszélő országában, Brazíliában épp megélek. Újra egy hatalmas kaland az életemben, első ízben Dél-Amerika, de nagy valószínűséggel nem utoljára.
Minden egyes brazil élménybeszámolót olvasva felhívják a turisták figyelmét arra, hogy mennyire veszélyes egy ország Brazília, ahol nem ritkák a rablások, gyakoriak az emberrablások, kifosztások, sőt, a gyilkosságok is eléggé jelen vannak. Továbbá olvasom, ha megtámadnak, adj át mindenedet, és lehetséges, hogy életben hagynak… Hasonlókat „zengtek” minden irányból rám a dél-afrikai utazásom előtt is, de aki mer, az nyer. És jöjjön, aminek jönnie kell! Ha épp úgy adódik, akkor épp Brazíliában, ha úgy esik, akkor bárhol a világon! Sokkal szegényebb maradnék, ha mindazt a csodát, amelyeket utazásaim során láttam, a „félsz” miatt nem észleltem volna meg a saját bőrömön. Mindenképp megéri kilépni a komfortzónádból, és kipróbálni az ismeretlent, néha nem is kell elmenned a világ másik végére…
Na de most akkor jöjjön Brazília, ahol a foci a legnagyobb isten, ahol az emberek munkába menet szambalépésekben járnak, ahol a lezser életmód veleszületett, és ott folyik a vérükben, ahol több tévésorozatot forgatnak, mint Hollywoodban, ahol a gazdagok és a szegények közt hatalmas szakadék tátong, a világ tüdeje, ahogy Brazíliában javarészt az Amazonas esőerdő fújja ki magából a hatalmas oxigénfelhőket…
Brazília, tudtad hogy…
Dél-Amerika legnagyobb országa, ahol portugálul beszélnek, egyben a világ ötödik legnagyobb országa? Oly hatalmas, hogy három időzóna is végighalad rajta. 322 évig volt Portugália gyarmata, Rio De Janeiro volt az egyetlenegy olyan város a világon, amely Portugália fővárosa volt, annak ellenére, hogy Európán kívüli. Brazíliának van a leghosszabb megszakítás nélküli partvonala a dél-amerikai országok közül, pontosan 7 491 km. Azt sem tudtam, de már igen, hogy Brazíliában él a legtöbb lelket számláló japán közösség a világon, és hogy a brazilok nemzeti étele a feijoada, amely nagyon nehéz babos egytálétel, de eszméletlenül finom, viszont a nemzeti italuk a caipirinha, amelyről már biztosan hallottál. Van pálinkájuk is (!), de azért a biztonság kedvéért vittünk mi is… 🙂 Cachaca, cukornádból készül, és hasonló ízvilágú, akár az édeskés rum.
Brazília területén található az Amazonas őserdő 60 %-a, amelyet sajnos nagy erőfeszítésekkel tesznek tönkre a fakitermeléssel, azonkívül itt folyik a világ leghosszabb folyója is, az Amazonas, amelyen felhajózva több olyan törzshöz is eljutnánk, amelyek a mai napig teljesen elzárkózva élnek a civilizációtól. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője és exportőre, ám a kávéfogyasztás kultúrája szinte gyerekcipőben jár. Az egész Copacabanán nem találtam egyetlenegy olyan helyet sem, ahol európai szintű eszpresszót vagy dopiót fogyasztahattam volna! Mindenhol inkább az americanó fajta félliteres forró barna vizet hörpintgetik. Brazília a nemzeti parkok országa is, hiszen több mint hetven található meg a területén, egyben érdekességként megemlíteném, hogy Santos városában található a világ legmeredekebb temetője, amely 108 m magasra nyúlik, 32 emeletnyi magas területen fekszik. Brazília területén a magán repülőtereken kívül 534 db repülőtér található, a magánkézben lévőkkel együtt a létszámuk hihetetlen: több mint 2700! Mennyi reptere is van Szlovákiának, beleszámítva a sikabonyi repteret is? 🙂
Rio De Janeiro, São Paulo
Mivel a Klikk Out magazin lapzárta időpontjában még Brazíliában tartózkodom, az élményeimet bővebben majd a következő számban, hazautazásom után fogom kifejteni. Bevezetésül egypár részlet az útitervünkből, hogy mit is szeretnénk szemügyre venni… Ellátogatunk a Lago Rodrigo de Freitas lagúnába, amely mondhatni, Dél-Amerika Monacója, meglessük a Maracana stadiont, és amennyiben esélyünk lesz rá, megnézünk egy meccset is. A Tijuca nemzeti park is a listánkon található, a belvárosi Lapa bulinegyedet sem hagyhatjuk ki, majd a naplemente a Cukrossüveg-hegy tetejéről lesz valóban káprázatos. Az Ipanema strand ad majd teret a hosszú fehér homokban való sétáknak, és Rió látogatásából nem maradhat ki a Megváltó Krisztus szobra, a Copacabana és a karnevál. Tény, hogy a karnevál csak egy hétig tart, ám az utóhangja egy hónapon keresztül zajlik a városban.
16 nap, 16 éjszaka! Ebbe az időszakba bele kell férnie minden élménynek, amit megpróbálok átadni nektek is…!
És még csak az utazásunk elején jártunk… 🙂
Adeus, Até-logo, passe-bem! Mind egyet jelent: Viszontlátásra…! 🙂
