Nagyon könnyű belekerülni a mókuskerékbe, s ha egyszer belekerülünk, iszonyú nehéz kikerülni belőle.
Van az úgy, hogy egyszerűen csak hagyjuk, hogy történjenek velünk a dolgok. Sodródunk az árral, gondolkodás nélkül tesszük, amit tennünk kell. Ennek sokszor az a vége, hogy belekerülünk egy olyan körforgásba, ami nem komfortos a számunkra. Vagy az is lehet, hogy kényelmesnek éppen kényelmes, csak épp hosszú távon nem élhető állapot.
De valójában egy ilyen folytonos körforgásba másképpen is belekerülhetünk.
Előfordul, hogy tudatosan hajszoljuk magunkat egy olyan életbe, ami huzamosabb ideig romboló saját magunkra nézve.
Felismerni, hogy gond van, nem egyszerű. Sőt, akkor sincs könnyű dolgunk, ha már tudjuk, mi a probléma. Hiszen egy megszokott, látszólag jól működő rendszerből nehéz kilépni. Alaposan át kell gondolni mindent, minden lépésünket meg kell fontolnunk, nehogy hirtelen felindulásból rossz döntéseket hozzunk.
Vannak, akik azt vallják, a drasztikus változtatás nem működőképes. Ők inkább a fokozatos változtatás hívei. Én viszont inkább a szervezett, nagyobb változtatás mellett vagyok. Ha már tudjuk, mi lenne a jó nekünk, akkor lépjük meg a szükséges lépéseket.
Az apránkénti módosítgatások úgy gondolom, csak időhúzásra jók. Helyette szívjuk fel magunkat és kezdjünk új életet.
A sok változás elsőre ijesztő lehet, de tudjuk, hogy van ez: aki mer, az nyer. ☺️
