POÓR TIBOR: Elsősorban szeretném megköszönni Ferenczi Barnabásnak (aki a hazai klubot képviselte), egyben az egész klubnak azt a fantasztikus mérkőzés előtti profi munkát, amivel szembesültem. Ahogy az elektronikus kommunikáció közben, az akkreditációs kérvenyünk folyamatában, úgy a nyilvánosság meccs előtti informálásáért. Mindkettő magasan felülmúlt nem egy Niké Ligás klubot. A klasszikus „mit akartok?!” itt a „Miben segíthetünk?”-re változott. Maga a meccs szervezése is tökéletes volt. A mérkőzés? Nem kell itt semmit elemezni, elég kiemelni a hazai csapat tisztes helytállását és a 17 éves kapus, Kaprinai Filip teljesítményét. Minden kapus gyerkőc álma tele van ilyen meccsekkel… amikor egy nagy csapat ellen „fog, mint a zöld festék”… Külön kiemelném még a két hangosbemondó munkáját! Köszönjük Felsőszeli, hajrá, DAC!
SZIGETI ATTILA: Felsőszeli évszázad mérkőzésén ma, a DAC elleni kupameccsen nem az eredmény volt a fontos. Béke és Bős után ma újra egy jórészt magyar ajkúak lakta községbe látogattak ki több százan, pontosan 1960-an. Futballünnep… A kiváló szervezés és a hazai csapat tisztes helytállása vívta ki leginkább a mérkőzésre kilátogatók elismerését. Számomra a 17 éves hazai kapus bravúrjai okoztak nagy élményt, viszont a DAC soraiban lehetőséget kapó (régi) új szerzemények elhomályosítottak minden sikerélményt. Viccet félretéve, a hétvégén DAC-ra váró Nagyszombat teljesen más kávé lesz. …és van olyan érzésem, hogy legázoljuk a traktoristákat.
