A cikk megjelent a Klikk Out 2023/09. számában.
Mint azt az elmúlt pár év folyamán akaratlanul is megtapasztalhattuk, az internet nagyszerű melegágya a különböző összeesküvés-elméletek terjedésének. Különösen szép irónia, ha épp az internetet magát érintő konteók terjednek a világhálón – merthogy ezekből is van néhány. Talán még nem hallottatok a „halott internet” elméletéről. Ez egyike a kifejezetten új, és a maga módján izgalmas teóriáknak, és ha jobban belegondolsz, kifejezetten ijesztő, már csak azért is, mert nem teljesen alaptalan…
De mit is takar a „Dead Internet Theory”?
A 2010-es évek végén kezdett el a különböző fórumokon terjedni a gondolat, mely szerint a világhálót olyannyira elárasztották a botok, illetve a mesterséges intelligencia által előállított tartalmak, hogy az összes adatforgalomnak már csak az elenyésző részét teszi ki a valódi emberi tevékenység. A kialakuló diskurzust nyilván sok minden befolyásolta. Nemcsak a közösségi hálón minduntalan fel-felbukkanó hamis profilok, időről időre újra előkerülő fura posztok, hanem a sorozatos kibertámadások, a tartalmakat orrunk elé nyomó algoritmusok egyre átláthatatlanabb működése, vagy épp a mesterséges intelligencia felgyorsult fejlődése is. A vita a technológia lehetséges veszélyeiről pedig nemcsak online körökben folyt és folyik, hanem akadémiai kereteken belül is.
A „halott internet elmélet” kifejezés az Agora Road Macintosh Cafe fórumáról származik, de fokozatosan egyre több helyen elkezdték használni, illetve beszélgetni arról, hogy mi is zajlik épp. A teória keménymagos képviselői szerint az internet nagyjából 2016, vagy 2017 körül mondta be az unalmast, és azóta tulajdonképpen egy sivatag, melyben az embernek, illetve az általa előállított tartalmaknak már alig van helye. Sőt, az algoritmusok direkt előnyben részesítik a nem humán tartalmakat, és elnyomják az emberieket, és ha őket kérdezed, ez bizony csak egyre rosszabb és rosszabb lesz. Gyakran idézik Timothy Shoupot, a Koppenhágai Jövőkutató Intézet munkatársát, akinek a jóslata szerint 2025/2030-ra a neten fellelhető összes tartalom csaknem 100%-áért a mesterséges intelligencia lesz majd a felelős.
De mire jó ez az egész? Hát, nyilván egyrészt a közvélemény manipulálására, közismertebb nevén agymosásra, vagy birkatenyésztésre; másrészt meg arra, hogy minél nagyobb fogyasztásra inspiráljanak bennünket, hogy megvegyünk minden vackot, amire nincsen szükségünk. És hogy kinek jó? Nos, erről már megoszlanak a vélemények, a teljesen földhözragadt elképzelések mellett helyet kapnak az agyamentebb variációk is. Az elnyomó kormányoknak? Az óriásvállalatoknak? Zsidó gyíkembereknek? Lehet választani.
Minden túlzás ellenére az egészben sajnos lehet valami.
Na, nem kifejezetten abban az értelemben, hogy 2016 óta tuti nem beszélgettél létező emberekkel online, vagy a YouTube-videódat néhány boton kívül nem nézte meg valójában senki (bár ez utóbbiban mondjuk nem is lehetsz olyannyira biztos). Viszont tény, hogy különböző felmérések szerint az internetes adatforgalom ijesztően nagy része, egyes források szerint már jóval több, mint fele nem organikus, értsd: valódi felhasználó által gerjesztett. Ehelyett tulajdonképpen botok reagálnak más botokra, és az így általuk népszerűsített posztok kerülnek elénk is, hogy aztán rágódhassunk rajtuk, mint egyszeri tacskó a gumicsonton.
Sok mindenen múlik, hogy mi jut el a böngésző ember elé, de ez egyrészt az olyan mezei felhasználónak (vagy botnak? hmm…), mint én, teljesen átláthatatlan, másrészt meg ugye fizetni is lehet azért, hogy minél több emberhez jussanak el a tartalmak, és ha mindehhez hozzáveszed a nem valódi interakciót, akkor ember a talpán, aki kiigazodik a káoszban, és fel tudja mérni, hogy valójában mi mennyire népszerű vagy releváns. Egy ponton félő volt az is, hogy a túlsúlyba került fake mozgás miatt a YouTube-on az algoritmusok majd rosszul fogják megtanulni, mi a valódi, emberi tevékenység, és mi nem az, ekképp teljesen háttérbe szorulnak majd a valódi megtekintések. Ez, ha minden igaz, végülis nem történt meg.
A Twitterrel kapcsolatban is felmerült, hogy nagy gondok vannak, pláne miután Elon Musk átvette a gyeplőt. Hogy azóta is nyeregben érzi magát, az nem kérdés, jóllehet megkérdőjelezték páran, hogy valóban tud-e lovagolni. Mindenesetre mágnásunk a Cybra nevű céget kérte meg, mérje fel, hogy mennyi a hamis profil az oldalon. Bár viszonylag megnyugtató számot kapott, ugyanis 11 és 14% közé tették ezek arányát, az már kevésbé megnyugtató, hogy ezek a profilok sokkal, de sokkal aktívabbak, mint a valós felhasználókéi, ami mindjárt más színben tünteti fel a dolgot.
A mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése pedig sok lehetséges veszélyt rejt magában.
Az emberiség már régóta parázik azon, hogy a gépek előbb-utóbb átveszik felettünk a hatalmat, és rengeteg popkulturális alkotás foglalkozik ezzel a tematikával a Terminátor szériától kezdve Isaac Asimov történetein keresztül egészen a Mátrix-trilógiáig. Ahogy egyik baromi érdekes előadásában Yuval Noah Harari történelemprofesszor rámutat, ezek a történetek azt feltételezik, hogy a hatalomátvételhez a gépeknek két dologra van szükségük. Egyrészt saját öntudatra kell ébredniük, másrészt pedig meg kell tanulniuk kontrollálni valahogy a fizikai világot. Csakhogy Harari szerint ahhoz, hogy manipulálni tudjanak bennünket, és átszínezzék a világlátásunkat, tulajdonképpen egyikre sincs szüksége az AI-nak, amit ő mesterséges helyett idegen intelligenciának nevez, utalva arra, hogy nem igazán kontrollálható. Elég, ha magas fokon elsajátítja az emberi nyelvet, illetve a kifejezésünk másfajta formáit.
Ez pedig eléggé jól is megy neki. Az olyan művészeti ágak képviselői, mint a zene, a képzőművészet, de még a költészet is, tartanak attól, hogy előbb-utóbb helyettesíthetővé válhatnak. A már eleve meglévő deepfake tartalmakkal kapcsolatos probléma is jó eséllyel súlyosbodni fog majd, és egyre nehezebb lesz eldönteni, mi a valós, és mi nem, és hogy egyáltalán valódi személlyel érintkezünk-e a világhálón keresztül, vagy sem. És nem csupán a világlátásunkat befolyásolhatja majd mindez, hanem a viselkedésünket, és a saját magunkról alkotott képünket is. Persze a mesterséges intelligencia működése rengeteg pozitív hozadékkal is járhat az emberiség számára, de ahogy Harari int minket, nem árt tisztában lenni az esetleges veszélyeivel, illetve igyekeznünk kell arra, hogy tényleg hatékony módon tudjuk regulálni azt.
Szóval, jobb lesz mégiscsak résen lenni.
Ha az internet nem is halt meg öt évvel ezelőtt, és nem is földönkívüli zsidógyíkok uralkodnak a segítségével az elménk fölött, a Dead Internet Theory-t övező vita azért valóban fontos kérdéseket vet fel, amelyekre előbb-utóbb kénytelenek leszünk választ találni. Addig is, ne vitatkozzatok hülye nevű, profilképnek macskákat berakó, ha nem is bot, de trollokkal az interneten, mert halál fölösleges. Inkább beszélgessetek valamelyik haverotokkal egy pohár jéghideg sör mellett, és élvezzétek a vénasszonyok nyarát!
